Több évvel el kell halasztani az új Nemzeti alaptanterv bevezetését - ezt javasolja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Kevés lenne a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által javasolt egyéves halasztás - írja az új Nemzeti alaptanterv bevezetéséről a PDSZ közleményben. "Nem lehet ugyanis kellő előkészítés híján bevezetni az oktatás tartalmi módszertani megújítását, mert egy ilyen eljárás – megerősítve az MTA álláspontját - ellenhatást fog kiváltani, és hosszú időre vissza fogja vetni a közoktatás modernizálását" - írják.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága hétfőn tette közzé részletes véleményét az új NAT tervezetéről. Többek között azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező”, ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó. Kiemelik azt is, hogy egy évvel el kell halasztani az új NAT bevezetését.
A PDSZ fontosnak tartaná a pedagógusok felkészítését (az MTA nemzeti tanár-és továbbképzési tantervet javasol) a megújulásra, ám szerintük ezt nem lehet a NAT bevezetésével egy időben végezni. "Ez a folyamat csak akkor érheti el hatását, ha megelőzi annak indítását" - fogalmaznak.
A beérkezett vélemények alapján átalakított tervet pedig ismét, az előzőnél jóval hosszabb időre kellene társadalmi vitára bocsátani - érvel a szakszervezet.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
