Több évvel el kell halasztani az új tanterv bevezetését a PDSZ szerint

Több évvel el kell halasztani az új Nemzeti alaptanterv bevezetését - ezt javasolja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
MTI Fotó: Balázs Attila

Kevés lenne a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által javasolt egyéves halasztás - írja az új Nemzeti alaptanterv bevezetéséről a PDSZ közleményben. "Nem lehet ugyanis kellő előkészítés híján bevezetni az oktatás tartalmi módszertani megújítását, mert egy ilyen eljárás – megerősítve az MTA álláspontját - ellenhatást fog kiváltani, és hosszú időre vissza fogja vetni a közoktatás modernizálását" - írják.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága hétfőn tette közzé részletes véleményét az új NAT tervezetéről. Többek között azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező”, ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó. Kiemelik azt is, hogy egy évvel el kell halasztani az új NAT bevezetését.

A PDSZ fontosnak tartaná a pedagógusok felkészítését (az MTA nemzeti tanár-és továbbképzési tantervet javasol) a megújulásra, ám szerintük ezt nem lehet a NAT bevezetésével egy időben végezni. "Ez a folyamat csak akkor érheti el hatását, ha megelőzi annak indítását" - fogalmaznak.

A beérkezett vélemények alapján átalakított tervet pedig ismét, az előzőnél jóval hosszabb időre kellene társadalmi vitára bocsátani - érvel a szakszervezet.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.