Több évvel el kell halasztani az új tanterv bevezetését a PDSZ szerint

Több évvel el kell halasztani az új Nemzeti alaptanterv bevezetését - ezt javasolja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
MTI Fotó: Balázs Attila

Kevés lenne a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által javasolt egyéves halasztás - írja az új Nemzeti alaptanterv bevezetéséről a PDSZ közleményben. "Nem lehet ugyanis kellő előkészítés híján bevezetni az oktatás tartalmi módszertani megújítását, mert egy ilyen eljárás – megerősítve az MTA álláspontját - ellenhatást fog kiváltani, és hosszú időre vissza fogja vetni a közoktatás modernizálását" - írják.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága hétfőn tette közzé részletes véleményét az új NAT tervezetéről. Többek között azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező”, ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó. Kiemelik azt is, hogy egy évvel el kell halasztani az új NAT bevezetését.

A PDSZ fontosnak tartaná a pedagógusok felkészítését (az MTA nemzeti tanár-és továbbképzési tantervet javasol) a megújulásra, ám szerintük ezt nem lehet a NAT bevezetésével egy időben végezni. "Ez a folyamat csak akkor érheti el hatását, ha megelőzi annak indítását" - fogalmaznak.

A beérkezett vélemények alapján átalakított tervet pedig ismét, az előzőnél jóval hosszabb időre kellene társadalmi vitára bocsátani - érvel a szakszervezet.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.