A Történelemtanárok Egylete állásfoglalásában kiemeli: egyetértenek a kompetenciafejlesztés fontosságával, helyeslik a korszerű módszerek, az élményszerű tanulás fontosságának hangsúlyozását. „A tervezet figyelembe vették a TTE régóta hangoztatott javaslatát, és szakítottak a kétszeri (általános és középiskolában is a kezdetektől napjainkig) kronologikusan végigvitt koncepcióval, továbbá feladták a „mindent megtanítás” tarthatatlan, eddig sem működő és nem hatékony elvét” – írják, hozzátéve: pozitív az is, hogy „a tényleges gyakorlatnak is megfelelően felkészülési időt biztosítanak az érettségi vizsgára”.
A szervezet támogatja, hogy az új alaptanterv tervezete a 8. és a 12. évfolyamon órakeretet biztosítana a társadalomismeret tanítására, „ugyanakkor kérdéseket vet föl a külön tantárggyá szervezés, például azt, hogy ha külön tantárgy, akkor miért van több ponton átfedésben a történelem és földrajz tantárgyakkal, illetve ki tanítja majd az új tantárgyat”.
A Nemzeti alaptanterv módosított tervezete a jövő hónapban készülhet el - mondta Maruzsa Zoltán. Tegnap bemutatták az Európai Bizottság az „Education and Training Monitor 2018" című kiadványát. A 2016-os adatokat értékelő dokumentum megállapítja: hazánk az uniós átlagnál többet költött oktatásra, a béremeléseknek köszönhetően vonzóbbá vált a pedagógus pálya, és nőtt a jelentkezők száma a tanárképzésben - írja a magyarhírlap.hu.
„Elfogadhatónak tartjuk továbbá a történelemtanári kompetencián túlmutató gazdasági-pénzügyi ismeretek földrajz tantárgyba visszaintegrálását; azonban kérdéses, hogy elegendő-e erre a földrajz tantárgy megadott, korábbinál alacsonyabb óraszáma” – írják. Kiemelik azt is, hogy a középiskolákban egy-egy tantárgyhoz kötve tárgyalják majd az erkölcstant, azt javasolják, hogy az általános iskolában is így járjanak el.
„Üdvözöljük, hogy csökkenteni kívánják a diákok leterheltségét és azt, hogy a tervezet több időt kíván szánni egy-egy témára, ugyanakkor mindennek biztosítását nem látjuk a tervezetből egyértelműen kiolvashatónak” – emelik ki, hozzátéve: a támogatandó szakmai elemek megvalósíthatósága „erősen kérdéses”, nem derül ki például a tananyagcsökkentés pontos mértéke.
Hozzáteszik: a tervezet a tematika meghatározásában 15-25% tanári szabadságot ígér, „véleményünk szerint a mélységelvű és kompetenciafejlesztésre koncentráló történelemtanítás sok időt igényel, továbbá a tervezettnél is nagyobb tanári szabadságot. A fenti célok fontosságára tekintettel a kötelező témakörök számának csökkentését javasoljuk és nem értünk egyet a mindenkire érvényes központi kerettantervek szükségességével”.
„Elfogadhatatlannak tartjuk a tervezet Európa-centrikusságának mértékét. Alapvető érdek, hogy diákjainknak szélesebb ismeretei legyenek például az iszlám világról vagy a kínai történelem és kultúra legfontosabb elemeiről. Erre a tervezet nem biztosít megfelelő lehetőséget. Igaz, a jelenlegi magyarországi gyakorlatban is kevés idő jut erre. A szakmai megújítás ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a szükséges hangsúlyváltozás megtörténjen” – írják, hozzátéve: a tervezet nem fordít kellő hangsúlyt a Kárpát-medence együttélő népeinek, történelmüknek a megismertetésére sem. A földrajz tantárgynál ugyan megjelenik ez a téma, azonban hasznos lenne a két tantárgy hatékonyabb összehangolása.
A történelemoktatás terén a legégetőbb probléma a tananyag zsúfoltsága, ezen kétségkívül változtat az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete. Számos, főleg egyetemes történelmi téma került ki az új NAT-ból, ami korábban része volt a tantervnek - mondta a Magyar Időknek a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.
