Náray Mihály hozzátette: a tananyagcsökkentés leginkább arról szól, hogy a gyerekek leterheltsége csökkenjen, úgy, hogy közben megszerezzék azt a minimális tudást, amely az alapműveltséghez szükséges. "Eddig az volt a gyakorlat, hogy leadtunk egy tananyagot, majd jött a következő, most végre megvalósulhat a jelenségalapú oktatás. Vagyis lesz idő arra, hogy ha a diákok megtanulnak valamit elméletben, akkor a következő órán például egy filmrészletet látva fel tudják fedezni a megtanult jelenséget az alkotásban" - fogalmazott.
Az MTI szerint a szakember úgy vélte, a NAT általános bevezetője inkább modern pedagógia jellegű dokumentum, semmint nemzeti karakterű, tehát ezen lehetne még változtatni, de hozzátette, hogy egyesületük alapvetően egyetért a történelemtantárgyról leírtakkal.
Az új NAT tervezett, 2019 szeptemberi bevezetésével kapcsolatban Náray Mihály azt mondta: célszerű lenne megfontolni az egy évvel későbbi indulást, hogy a társadalmi vita javaslatait figyelembe vevő NAT és a kerettantervek elkészítéséhez legyen elegendő idő. Megjegyezte, hogy az új NAT-ban leírtakhoz igazodó tankönyvek elkészítéséhez is legalább egy évre van szükség.
Első osztálytól nyolcadikig azt sem tudják a gyerekek, hogy az, hogy kimehetnek-e pisilni az óráról, nem a tanár egyéni megítélésén múlik, hanem alapvető joguk. A Gyermekjogi egyezmény szerint: "az oktatás célja biztosítani a gyerek számára az élethez szükséges készségeket....cél megerősíteni a gyerek készségeit, tanulási és más képességeit, emberi méltósága, önbecsülése és önbizalma kibontakoztatása által" - írja a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a NAT-tervezettel kapcsolatban.
