A történelem közoktatásbeli összes óraszáma mellett (18) már most eltörpül a földrajz jelenlegi 7 órája, mely a NAT 2018-as tervezete szerint tovább csökkenne 6 órára. Ez európai összevetésben is hatalmas aránytalanság – írja az Eduline-hoz eljuttatott, az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről szóló állásfoglalásában Dr. Szilassi Péter egyetemi docens, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke.
A földrajz tantárgynak minden ország közoktatásában megkerülhetetlen, és megkérdőjelezhetetlen szerepe van abban, hogy jövő nemzedékek értsék egyre gyorsabban változó világunkat, kellően tájékozottak legyenek a Földünk gazdasági, társadalmi, és pénzügyi folyamataiban. Emellett e tantárgy mindenütt kiemelt szerepet kap a hazaszeretetre nevelésében, a környezeti nevelésében is.
Mindezeket a célokat Magyarországon azonban teljesen ellehetetleníti a földrajzoktatás európai szinten is példátlanul alacsony összes óraszáma, melyet az új NAT 2018 őszén megjelent tervezete tovább csökkentene. Bár a NAT tervezet elvi síkon felismeri és kifejezi a földrajz köznevelésben betöltött fontos, és egyedi szerepét kiemelve, hogy ez a tantárgy az egyedüli, mely hidat képez a természeti és társadalmi folyamatok között. Jó olvasni a NAT idei tervezetében, hogy a jelenlegi és jövőbeli környezeti, társadalmi folyamatokkal foglalkozó földrajzot 219-szer, míg a múltunkkal foglalkozó történelmet mindössze 115-ször említi a dokumentum, ám e két tantárgy között az óraszámok tekintetével pont ellentétes, és hatalmas aránytalanság tapasztalható! A történelem közoktatásbeli összes óraszáma mellett (18) már most eltörpül a földrajz jelenlegi 7 órája, mely a NAT 2018-as tervezete szerint tovább csökkenne 6 órára. Ez európai összevetésben is hatalmas aránytalanság, hisz például a szomszédos Ausztriában ez az arány 14/14. Úgy látszik a szomszédos országok mindegyike felismerte, hogy a szülőföld földrajza, a hazai tájak természeti, kulturális értékeinek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő nemzedéke jól sáfárkodjon természeti erőforrásaival, felkészüljön a klímaváltozás okozta kihívásokra, kötődön hazájához-szülőföldjéhez stb.
A földrajz új NAT-ban tervezett további óraszámcsökkentése nem csak a tantárgy által felvállalt feladatokat köznevelésbeli képviseletét lehetetleníti el teljesen, de esélyt sem a földrajz módszertani megújulására, hisz ilyen szoros időkeretben csak az elavult frontális „leadom a tananyagot” jellegű módszerek alkalmazására van lehetőség. A földrajztanárokat, földrajztudósokat, geográfusokat tömörítő Magyar Földrajzi Társaság részletes, jól kidolgozott javaslatokat fogalmazott meg arra, hogyan lehetne a jelenlegi 7-ről 9-re emelni a földrajz óraszámát a tanulók összes terhelésének (óraszámának) csökkentése mellett.
Érdekes, hogy a földrajz óraszámok tarthatatlan helyzetével a Történelemtanárok Egyletének NAT-tal kapcsolatos állásfoglalása is foglalkozik: „Elfogadhatónak tartjuk továbbá a történelemtanári kompetencián túlmutató gazdasági-pénzügyi ismeretek földrajz tantárgyba visszaintegrálását; azonban kérdéses, hogy elegendő-e erre a földrajz tantárgy megadott, korábbinál alacsonyabb óraszáma.”
Ha a földrajzi gondolkodás, a földrajzos tudás nem kell a magyar köznevelésnek (márpedig a földrajz évtizedek alapján csökkenő óraszámai, és az alább bemutatásra kerülő egyéb tendenciái erre engednek következtetni) akkor az így előálló helyzet óhatatlanul Magyarország jövőbeli gazdasági versenyképességét is veszélyeztetheti.
A földrajz óraszámának folyamatos csökkenése (és hogy 2016-tól a szakgimnáziumokban kb. 70%-ában szűnt meg ez a tantárgy) mellett e tantárgy folyamatosan közoktatásbeli kiszorulásának másik látványos mozzanata volt, hogy 2012 januárjától nem lehetett előrehozott érettségi vizsgát tenni a gimnáziumok 10. osztályában befejeződő földrajzból. Ez a lehetőség kizárólag az informatika, és idegen nyelvek esetében maradt meg. Emiatt a földrajzot érettségi tárgyul választók száma a 2014 évi évi 16 000 fő körüliről 2015-re kb. 6000 főre apadt.
Az előrehozott érettségi lehetőségének megvonása a legrosszabbul a földrajzot érintette, hiszen a 12. év végi érettségiig a tanulók 2 év alatt sokat felejtenek ebből a tárgyból. E hibás, és földrajz tantárgy köznevelés béli drasztikus visszaszorulását eredményező diszkriminatív döntések következményeként drámaian csökkent a természettudományos felsőoktatás geográfus (településkutató, táj-környezetkutató, geoinformatikus, turizmus szakirányok), illetve földtudományi (meteorológus, geológus) szakjaira felvételizők száma, veszélyeztetve e szakmák utánpótlását.
Őszintén bízunk benne, hogy a fenti, a földrajz tantárgyat sújtó, küldetését teljesen ellehetetlenítő folyamatok nem folytatódnak az új NAT bevezetésével, a döntéshozók megfontolják a Magyar Földrajzi Társaság javaslatait, és a jövőben javulni fog a földrajz tantárgy jelenlegi kiszorított, periférikus helyzete.
Érthetetlen, elfogadhatatlan: kiverte a biztosítékot a terv a földajzórák számának csökkentéséről
Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a földrajz előírt kötelező összóraszámát 7-ről 6-ra csökkentenék az új NAT tervezetének készítői - írja állásfoglalásában a Magyar Földrajzi Társaság.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
