Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a földrajz előírt kötelező összóraszámát 7-ről 6-ra csökkentenék az új NAT tervezetének készítői - írja állásfoglalásában a Magyar Földrajzi Társaság.
„Megdöbbenéssel vettük tudomásul - egyben egy tantárgyunkat régóta sújtó negatív oktatáspolitikai döntéssorozat újabb állomásának látjuk -, hogy miután az 1995-ös kormányzat által készített NAT, drasztikusan csökkentette a földrajz óraszámát, miután 2014-től már nem lehet előrehozott érettségit tenni földrajzból, miután 2016-tól a szakgimnáziumok kb. 70%-ában szűnt meg önálló tantárgyként a földrajz, a NAT jelen tervezete minimális szintre kívánja zsugorítani a földrajztanítás súlyát a köznevelésben” – írja az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített állásfoglalásában a Magyar Földrajzi Társaság.
A szervezet szerint érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a földrajz előírt kötelező összóraszámát 7-ről 6-ra csökkentenék az új NAT tervezetének készítői - a hetedikesek heti 2, a nyolcadikosok heti 1 órában tanulnak földrajzt, míg a kilencedik évfolyamon heti egy, a tizedik évfolyamon két földrajzóra van.
„Míg a földrajz óraszáma például Ausztriában megegyezik a történelemével (14), addig Magyarországon a tervezet szerint annak mindössze egyharmada lenne (18 vs. 6) Holott a jelenlegi világunk térbeli gazdasági, társadalmi és globális környezeti folyamatainak bemutatására hivatott földrajz legalább annyira fontos és fajsúlyos tantárgy kellene, hogy legyen a magyar köznevelésben, mint a múltunkkal foglalkozó történelem” – emelik ki.
Ennyi kötelező órájuk lenne a diákoknak az új Nemzeti alaptanterv szerint
Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója. Mutatjuk, milyen és mennyi órájuk lenne a diákoknak a tervezet szerint. Az 1-8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika.
A földrajzi társaság szerint a tantárgy olyan, a kormány által sokat hangoztatott pedagógiai cél miatt is fontos, mint a hazaszeretetre nevelés, de az óraszámcsökkentés – teszik hozzá – veszélyezteti a leendő geológus, hidrológus, meteorológus, közgazdász, közigazgatási, fejlesztéspolitikai és szociológiai szakemberek képzésének megalapozását.
„Az új NAT-ban megfogalmazott, és általunk is támogatott módszertani változásokat (projekt munka, kritikai gondolkodást fejlesztő vita, szerepjáték stb.) teljesen ellehetetlenítené tantárgyunk tovább csökkenő óraszáma, hiszen a NAT által is javasolt diák-domináns munkamódszerek sokkal időigényesebbek, mint a hagyományos, a 21. század iskolájában már idegenül ható frontális osztálymunka” – hívják fel a figyelmet.
Azt kérik, hogy módosítsák a NAT jelenlegi tervezetét, és ne csökkentsék, hanem – a diákok összes óraterhét nem növelve - emeljék a földrajz kötelező óraszámát legalább 9 órára.
Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?
Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
