„Ez az egész terv, így ahogy van, elvetendő, a magyar óvodai nevelés jelentőségének, szakmaiságának eltörlését jelenti” – írja a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya az új Nemzeti alaptanterv tervezetében szereplő nulladik évfolyamról.
„Mivel a köznevelési törvény fejlettség szerinti beiskolázást biztosít, nincs szükség fejlesztő évfolyamra az iskolában. Az óvoda-iskola átmenet lényege a mindkét érintett intézménytípus közös gyerekképében és a hasonló, közelítő pedagógiai megoldásokban rejlik. (Differenciált "tananyag", kooperáció, projektek, intenzív és egyénre szabott visszajelzés, digitalizáció, művészetek, együttműködés, stb.) Amíg a két intézményben annyira eltérnek ezek egymástól, mint most, addig nem lehet "eltüntetni" az éretlen gyerekeket” – írják állásfoglalásukban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az új Nemzeti alaptanterv tervezete kitér arra, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő évfolyamot szerveznének az általános iskolákban. A tervezetéből kiderül: az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év nem lesz kötelező, a szülők döntenek majd arról, szüksége van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek majd.
A kisgyermeknevelési szakosztály kiemeli: a tervezett „felkészítő évfolyam” meghosszabbítja a különböző fejlettségű gyerekek iskolai jelenlétét, és nem oldja meg az egyéni fejlődési irányban és ütemben történő haladást.
„Az érésben és fejlődésben rászoruló gyermekek számára – kérdés, hogy ki mire szorul rá, mely területet érinti a fejlesztés – kiemelten fontos, hogy gyermekek alapos megismerése után a differenciált bánásmód keretei között kapjanak segítséget az óvodában, ha kell, fejlesztőpedagógusi, pszichológusi, gyógypedagógusi segítséggel. Az óvodában maradjon még egy évet a kisgyermek, s legyen olyan szakemberháttér, aki motivált és képzettségénél fogva képes is arra, hogy minden tudását a kisgyermek fejlesztésére fordítsa” – írják, hozzátéve: ennek a rendszerét kellene biztosítani, nem szegregált módon új környezetben, az iskolában biztosítani a fejlesztést.
Kiemelik, hogy további segítséget jelent a csökkentett gyereklétszám, a mindenkori segítő/fejlesztő/asszisztens folyamatos jelenléte, a magas szintű és állandó szakmaközi együttműködés, és az erre irányuló képzés.
Száz vers, öt regény, hat dráma, negyven novella: ilyen lesz az új NAT?
A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. Ez túl nehéz feladat a szakgimnáziumokban és a gimnáziumok egy részében.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
