Hiába kerülne a központi költségvetés csupán három ezrelékébe a nevelést és oktatást segítők béremelése, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arról számolt be a Maruzsa Zoltánnal folytatott tárgyalás után, hogy az államtitkárság egyelőre nem tud forrást biztosítani rá.
„Másfél évtizede 18-ról 16 évre csökkent a tankötelezettség korhatára – a kérdés, hogy ennek milyen hatása lett?”
Déli 12 órától a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemeléséről tárgyal Maruzsa Zoltánnal. Az egyik cél, hogy a diplomás, nem pedagógus végzettségű NOKS-dolgozók fizetése is érje el a Pedagógus I. kategória alsó határát, vagyis a bruttó 718 ezer forintot.
Mint ismert, az eredménytelen tárgyalások után a sztrájktörvény alapján kezdett egyeztetésbe a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormánnyal a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók bérrendezéséről. A levelükre most megérkezett a válasz, a kormány Maruzsa Zoltánt jelölte ki az egyeztetésre.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A köznevelési államtitkár a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéhez közeledve osztotta meg gondolatait a tanári pálya szépségeiről.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint központi számítási hiba miatt nem volt megfelelő fedezete a pedagógusok idei, 10 százalékos béremelésének. Bár a kormány utólag korrigálta az előirányzatot, a szakszervezet úgy látja: a késlekedés miatt az emelés egy része nem egységesen valósult meg. Voltak olyan iskolák, ahol a rendelettel ellentétben nem érte el a 10 százalékot a béremelés.
Hiába nem volt versenytársa a Toldy Ferenc Gimnázium megbízott igazgatójának, a köznevelési államtitkárság nem támogatta a kinevezését. A döntés okairól sem a tantestület, sem az érintett nem kapott tájékoztatást.
Az Országos Diáktanács szerint az azóta már törölt videó kapcsán megjelent túlértelmezéseknek, félreértelmezéseknek a valósághoz semmi közük.
Lassan akarlak megdugni felkapcsolt lámpánál - többek között ez a sor is hallható abban a videóban, amiben Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár vonul be egy csapat diáklány közé
A béremelési tervezetből ők ezúttal is kimaradtak.
A PDSZ és a PSZ képviselői szerint továbbra is bizonytalan a pedagógusbérek jövője: a 2026–27-re ígért emelésekről ugyan részletes számokat közölt a minisztérium, a 2025-re járó bérkompenzáció viszont csak 2026 tavaszán érkezhet meg, miközben az egyéni béremelés garanciája is kikerült a rendelettervezetből.
November elejéig jelezhetitek a Krétában, ha szeretnétek.
A garantált bérminimum emelkedésén kívül egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben - derül ki Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár válaszából, amit a Pedagógusok Szakszervezetének június 29-i levelére küldött.
A köznevelési államtitkár posztjában kiemelte, hogy nőtt a pedagóguspályát választók száma, és 2025-ben a pedagógusok átlagbére meghaladta a felsőfokú végzettségűek átlagbérének 80%-át.
Az iskolaigazgatóknak lehetőségük lesz egyes képzéseket előírni a pedagógusok számára, ha szükségesnek látják.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára azt mondta, hogy szeptember elsejére minden diák tankönyve ott lesz az iskolákban.
A pedagógus szakszervezetek szerint duplán rosszul jár, aki a teljesítményértékelés után nem kapja meg a 20 ezer forintot.
F. Várkonyi Egon kémiatanár, vegyész és doktorandusz egy leendő kémiatanár zárótanításán figyelt fel olyan problémákra, amelyek szerinte a rendszer strukturális problémáinak következményei. Ezt követően levelet írt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyar kémiaoktatásról, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. Ebből közlünk részleteket.
Szoboszlai Dominik, Kós Hubert - csak néhány olyan sikeres hazai sportoló, akiknek nemcsak délután, hanem reggel is volt edzésük hosszú éveken keresztül. Az előző tanévben az esetek többségében az utánpótláskorú sportolóknak sem jelentett gondot, ha csak a második órára értek be, azonban a mindennapos testnevelés szigorítása zavart okozott a rendszerben, ugyanis vannak iskolák, ahol emiatt a reggeli edzések tiltólistára kerültek.
