Maruzsa szerint akár 90 ezer forint is lehetne egy diák tankönyvcsomagja, ha nem „segített” volna be a kormány

Bár konkrét iskolakezdési támogatás továbbra sincs Magyarországon, de a köznevelési államtitkár szerint nagy segítséget nyújtanak azzal, hogy ingyenessé tették a tankönyvellátást.

Az iskolakezdés minden család életében fontos időszak. Azonban nem csak pozitív dolgok társulnak ehhez a helyzethez, hiszen ez a családoknak komoly anyagi teherrel is járhat.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár nemrég közzétett Facebook-posztjában pedig arról beszél, hogyan is segít ebben a kormány.

Míg külföldön anyagi és számos egyéb támogatást kapnak a családok – mellyel korábban ebben a cikkünkben foglalkoztunk –, addig  Magyarországon az iskolakezdés előtt főként csak a korábban kifizetett családi pótlék és kisebb helyi támogatások vannak, melyek gyakran nem fedezik a több tízezer forintos kiadásokat. A tanszerek, ruhák és egyéb felszerelések beszerzése jelentős anyagi terhet jelent, nem is beszélve arról, ha több gyerek is van a családban.

Maruzsa azonban felhívja a figyelmet arra, hogy itthon is van támogatás: „2010-ben egy diák tankönyvcsomagja átlagosan 30 ezer forintba került. Ma már ennek a háromszorosába is kerülhetne, ha piaci alapú lenne a tankönyvellátás. Ezért változtattunk és a tankönyvellátást ingyenessé tettük” – mondta.

2025-ben mintegy 13 millió tankönyv jutott el időben az iskolákba. A köznevelési 2026-os tankönyvrendelés pedig most vette kezdetét. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy az iskolák a köznevelésben és szakképzésben összesen 2517 tételből választhatnak. (2009-ben egyetlen év alatt 4300 tankönyvcímet adtak be engedélyezésre.) Emellett nem csak tankönyveket rendelhetnek, hanem fejlesztő eszközöket is.

Mindez azt szolgálja, hogy a tanulás valóban mindenki számára elérhető legyen. A tanulás nem kiváltság, hanem lehetőség, amely minden gyermeket megillet.

– mondta Maruzsa.

Ha érdekel titeket a tankönyvválasztás helyzete a hazai oktatásban, olvassátok el korábbi cikkünket, melyben Radó Péter oktatáskutatóval arról beszélgettünk, hogyan lehetne újraépíteni egy olyan tankönyvpiacot, amelyet az elmúlt évtizedben szisztematikusan monopolizált és centralizált az állam:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.