A PDSZ beszámolója szerint a probléma gyökere az volt, hogy a 2025-re tervezett, 10 százalékos béremelés alapjául szolgáló bértömeg számításakor nem vették figyelembe a pedagógusok tavaly kapott, fejenként bruttó 20 ezer forintos bérfedezetét. Ez az összeg a teljesítményértékeléshez kapcsolódott, ám az idei emelés tervezésekor kimaradt az alapból - írta a Népszava.
Ennek következtében az idei béremelésre szánt előirányzat alacsonyabb volt a szükségesnél, ami a szakszervezet szerint hozzájárult ahhoz, hogy több pedagógus nem a jogszabályban rögzített mértékű emelést kapta meg.
Az államtitkár elismerte a hibát, de szerinte már van fedezet
A számítási problémát Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is elismerte. A szakszervezeteknek küldött levelében – amelyet a PDSZ hozott nyilvánosságra – arról írt: a fedezet biztosítása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium két alkalommal is módosította a finanszírozás alapjául szolgáló támogatási összegeket.
Hivatalos bruttóban akár közel 2 milliós fizetése is lehet egy pedagógusnak, feltéve ha megszerzi a kutatótanári minősítést, de pályakezdő gyakornokok bére is átlépi bruttóban a 700 ezer forintot. Itt van a hivatalos 2026-os pedagógus bértábla.
Álláspontja szerint ezek a korrekciók már elegendő többletforrást biztosítanak ahhoz, hogy a 10 százalékos béremelés megvalósuljon. A PDSZ ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mire a módosítások megszülettek, a munkáltatók sok helyen már lezárták a bérszámfejtést, az utólag érkező forrásokat pedig nem kötelező egységesen szétosztani.
Egységes emelés helyett differenciálás?
A szakszervezet ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának hangsúlyozta: a hatályos rendelet szerint a bértömegemelésnek intézményi szinten egységesen 10 százalékosnak kell lennie. Ennek ellenére számos visszajelzés érkezett olyan pedagógusoktól, akik ennél kisebb mértékű emelést kaptak.
A PDSZ ezért egy béremelés-kalkulátort is elérhetővé tett, amely segítségével a pedagógusok ellenőrizhetik, mennyi béremelés illette volna meg őket januártól. Akik eltérést tapasztalnak, azoknak a szakszervezet azt javasolja, hogy első körben írásban kérjenek tájékoztatást a munkáltatótól a bértömeg elosztásának szempontjairól.
Nagy Erzsébet szerint a differenciálás akkor válhat jogellenessé, ha sérti az egyenlő bánásmód elvét, vagyis nem átlátható, objektív indokok alapján történt.
„Ne minősítgessék” a béremelést
Maruzsa Zoltán mindeközben arra kérte a szakszervezeteket, hogy
a béremelés mértékét ne minősítgessék.
Az államtitkár szerint a pedagógusbérek emelése a bérek radikális felzárkóztatását szolgálja, és a jövőben is a diplomás átlagbér növekedésével azonos ütemben folytatódik. A rendszerváltás óta most először érte el a pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 80 százalékát, amit a kormány intézkedéseinek tulajdonít.
„Ennek nem minden szakszervezeti aktivista örül, de ettől még tény” – tette hozzá.
Uniós források is állnak a béremelés mögött
A pedagógusbérek emelésének fedezete részben uniós forrásból származik. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég közölte: az Európai Unió tanáronként mintegy 5 millió forinttal, összesen pedig 735 milliárd forinttal járul hozzá a magyar pedagógusok béremeléséhez 2030-ig.