A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint központi számítási hiba miatt nem volt megfelelő fedezete a pedagógusok idei, 10 százalékos béremelésének. Bár a kormány utólag korrigálta az előirányzatot, a szakszervezet úgy látja: a késlekedés miatt az emelés egy része nem egységesen valósult meg. Voltak olyan iskolák, ahol a rendelettel ellentétben nem érte el a 10 százalékot a béremelés.
A PDSZ beszámolója szerint a probléma gyökere az volt, hogy a 2025-re tervezett, 10 százalékos béremelés alapjául szolgáló bértömeg számításakor nem vették figyelembe a pedagógusok tavaly kapott, fejenként bruttó 20 ezer forintos bérfedezetét. Ez az összeg a teljesítményértékeléshez kapcsolódott, ám az idei emelés tervezésekor kimaradt az alapból - írta a Népszava.
Ennek következtében az idei béremelésre szánt előirányzat alacsonyabb volt a szükségesnél, ami a szakszervezet szerint hozzájárult ahhoz, hogy több pedagógus nem a jogszabályban rögzített mértékű emelést kapta meg.
A számítási problémát Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is elismerte. A szakszervezeteknek küldött levelében – amelyet a PDSZ hozott nyilvánosságra – arról írt: a fedezet biztosítása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium két alkalommal is módosította a finanszírozás alapjául szolgáló támogatási összegeket.
Hivatalos bruttóban akár közel 2 milliós fizetése is lehet egy pedagógusnak, feltéve ha megszerzi a kutatótanári minősítést, de pályakezdő gyakornokok bére is átlépi bruttóban a 700 ezer forintot. Itt van a hivatalos 2026-os pedagógus bértábla.
Álláspontja szerint ezek a korrekciók már elegendő többletforrást biztosítanak ahhoz, hogy a 10 százalékos béremelés megvalósuljon. A PDSZ ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mire a módosítások megszülettek, a munkáltatók sok helyen már lezárták a bérszámfejtést, az utólag érkező forrásokat pedig nem kötelező egységesen szétosztani.
A szakszervezet ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának hangsúlyozta: a hatályos rendelet szerint a bértömegemelésnek intézményi szinten egységesen 10 százalékosnak kell lennie. Ennek ellenére számos visszajelzés érkezett olyan pedagógusoktól, akik ennél kisebb mértékű emelést kaptak.
A PDSZ ezért egy béremelés-kalkulátort is elérhetővé tett, amely segítségével a pedagógusok ellenőrizhetik, mennyi béremelés illette volna meg őket januártól. Akik eltérést tapasztalnak, azoknak a szakszervezet azt javasolja, hogy első körben írásban kérjenek tájékoztatást a munkáltatótól a bértömeg elosztásának szempontjairól.
Nagy Erzsébet szerint a differenciálás akkor válhat jogellenessé, ha sérti az egyenlő bánásmód elvét, vagyis nem átlátható, objektív indokok alapján történt.
Maruzsa Zoltán mindeközben arra kérte a szakszervezeteket, hogy
a béremelés mértékét ne minősítgessék.
Az államtitkár szerint a pedagógusbérek emelése a bérek radikális felzárkóztatását szolgálja, és a jövőben is a diplomás átlagbér növekedésével azonos ütemben folytatódik. A rendszerváltás óta most először érte el a pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 80 százalékát, amit a kormány intézkedéseinek tulajdonít.
„Ennek nem minden szakszervezeti aktivista örül, de ettől még tény” – tette hozzá.
A pedagógusbérek emelésének fedezete részben uniós forrásból származik. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég közölte: az Európai Unió tanáronként mintegy 5 millió forinttal, összesen pedig 735 milliárd forinttal járul hozzá a magyar pedagógusok béremeléséhez 2030-ig.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
