A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint központi számítási hiba miatt nem volt megfelelő fedezete a pedagógusok idei, 10 százalékos béremelésének. Bár a kormány utólag korrigálta az előirányzatot, a szakszervezet úgy látja: a késlekedés miatt az emelés egy része nem egységesen valósult meg. Voltak olyan iskolák, ahol a rendelettel ellentétben nem érte el a 10 százalékot a béremelés.
A PDSZ beszámolója szerint a probléma gyökere az volt, hogy a 2025-re tervezett, 10 százalékos béremelés alapjául szolgáló bértömeg számításakor nem vették figyelembe a pedagógusok tavaly kapott, fejenként bruttó 20 ezer forintos bérfedezetét. Ez az összeg a teljesítményértékeléshez kapcsolódott, ám az idei emelés tervezésekor kimaradt az alapból - írta a Népszava.
Ennek következtében az idei béremelésre szánt előirányzat alacsonyabb volt a szükségesnél, ami a szakszervezet szerint hozzájárult ahhoz, hogy több pedagógus nem a jogszabályban rögzített mértékű emelést kapta meg.
A számítási problémát Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is elismerte. A szakszervezeteknek küldött levelében – amelyet a PDSZ hozott nyilvánosságra – arról írt: a fedezet biztosítása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium két alkalommal is módosította a finanszírozás alapjául szolgáló támogatási összegeket.
Hivatalos bruttóban akár közel 2 milliós fizetése is lehet egy pedagógusnak, feltéve ha megszerzi a kutatótanári minősítést, de pályakezdő gyakornokok bére is átlépi bruttóban a 700 ezer forintot. Itt van a hivatalos 2026-os pedagógus bértábla.
Álláspontja szerint ezek a korrekciók már elegendő többletforrást biztosítanak ahhoz, hogy a 10 százalékos béremelés megvalósuljon. A PDSZ ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mire a módosítások megszülettek, a munkáltatók sok helyen már lezárták a bérszámfejtést, az utólag érkező forrásokat pedig nem kötelező egységesen szétosztani.
A szakszervezet ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának hangsúlyozta: a hatályos rendelet szerint a bértömegemelésnek intézményi szinten egységesen 10 százalékosnak kell lennie. Ennek ellenére számos visszajelzés érkezett olyan pedagógusoktól, akik ennél kisebb mértékű emelést kaptak.
A PDSZ ezért egy béremelés-kalkulátort is elérhetővé tett, amely segítségével a pedagógusok ellenőrizhetik, mennyi béremelés illette volna meg őket januártól. Akik eltérést tapasztalnak, azoknak a szakszervezet azt javasolja, hogy első körben írásban kérjenek tájékoztatást a munkáltatótól a bértömeg elosztásának szempontjairól.
Nagy Erzsébet szerint a differenciálás akkor válhat jogellenessé, ha sérti az egyenlő bánásmód elvét, vagyis nem átlátható, objektív indokok alapján történt.
Maruzsa Zoltán mindeközben arra kérte a szakszervezeteket, hogy
a béremelés mértékét ne minősítgessék.
Az államtitkár szerint a pedagógusbérek emelése a bérek radikális felzárkóztatását szolgálja, és a jövőben is a diplomás átlagbér növekedésével azonos ütemben folytatódik. A rendszerváltás óta most először érte el a pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 80 százalékát, amit a kormány intézkedéseinek tulajdonít.
„Ennek nem minden szakszervezeti aktivista örül, de ettől még tény” – tette hozzá.
A pedagógusbérek emelésének fedezete részben uniós forrásból származik. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég közölte: az Európai Unió tanáronként mintegy 5 millió forinttal, összesen pedig 735 milliárd forinttal járul hozzá a magyar pedagógusok béremeléséhez 2030-ig.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
