A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint központi számítási hiba miatt nem volt megfelelő fedezete a pedagógusok idei, 10 százalékos béremelésének. Bár a kormány utólag korrigálta az előirányzatot, a szakszervezet úgy látja: a késlekedés miatt az emelés egy része nem egységesen valósult meg. Voltak olyan iskolák, ahol a rendelettel ellentétben nem érte el a 10 százalékot a béremelés.
A PDSZ beszámolója szerint a probléma gyökere az volt, hogy a 2025-re tervezett, 10 százalékos béremelés alapjául szolgáló bértömeg számításakor nem vették figyelembe a pedagógusok tavaly kapott, fejenként bruttó 20 ezer forintos bérfedezetét. Ez az összeg a teljesítményértékeléshez kapcsolódott, ám az idei emelés tervezésekor kimaradt az alapból - írta a Népszava.
Ennek következtében az idei béremelésre szánt előirányzat alacsonyabb volt a szükségesnél, ami a szakszervezet szerint hozzájárult ahhoz, hogy több pedagógus nem a jogszabályban rögzített mértékű emelést kapta meg.
A számítási problémát Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is elismerte. A szakszervezeteknek küldött levelében – amelyet a PDSZ hozott nyilvánosságra – arról írt: a fedezet biztosítása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium két alkalommal is módosította a finanszírozás alapjául szolgáló támogatási összegeket.
Hivatalos bruttóban akár közel 2 milliós fizetése is lehet egy pedagógusnak, feltéve ha megszerzi a kutatótanári minősítést, de pályakezdő gyakornokok bére is átlépi bruttóban a 700 ezer forintot. Itt van a hivatalos 2026-os pedagógus bértábla.
Álláspontja szerint ezek a korrekciók már elegendő többletforrást biztosítanak ahhoz, hogy a 10 százalékos béremelés megvalósuljon. A PDSZ ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mire a módosítások megszülettek, a munkáltatók sok helyen már lezárták a bérszámfejtést, az utólag érkező forrásokat pedig nem kötelező egységesen szétosztani.
A szakszervezet ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának hangsúlyozta: a hatályos rendelet szerint a bértömegemelésnek intézményi szinten egységesen 10 százalékosnak kell lennie. Ennek ellenére számos visszajelzés érkezett olyan pedagógusoktól, akik ennél kisebb mértékű emelést kaptak.
A PDSZ ezért egy béremelés-kalkulátort is elérhetővé tett, amely segítségével a pedagógusok ellenőrizhetik, mennyi béremelés illette volna meg őket januártól. Akik eltérést tapasztalnak, azoknak a szakszervezet azt javasolja, hogy első körben írásban kérjenek tájékoztatást a munkáltatótól a bértömeg elosztásának szempontjairól.
Nagy Erzsébet szerint a differenciálás akkor válhat jogellenessé, ha sérti az egyenlő bánásmód elvét, vagyis nem átlátható, objektív indokok alapján történt.
Maruzsa Zoltán mindeközben arra kérte a szakszervezeteket, hogy
a béremelés mértékét ne minősítgessék.
Az államtitkár szerint a pedagógusbérek emelése a bérek radikális felzárkóztatását szolgálja, és a jövőben is a diplomás átlagbér növekedésével azonos ütemben folytatódik. A rendszerváltás óta most először érte el a pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 80 százalékát, amit a kormány intézkedéseinek tulajdonít.
„Ennek nem minden szakszervezeti aktivista örül, de ettől még tény” – tette hozzá.
A pedagógusbérek emelésének fedezete részben uniós forrásból származik. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég közölte: az Európai Unió tanáronként mintegy 5 millió forinttal, összesen pedig 735 milliárd forinttal járul hozzá a magyar pedagógusok béremeléséhez 2030-ig.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
