A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a Diákhitel Központ vezetőjének azon javaslatát, hogy a Diákhitel 1 havi legnagyobb igényelhető összege emelkedjen.
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, és a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.
A lakásárak és a bérleti díjak növekedése, illetve a külföldi diákok számának rohamos növekedése miatt a következő években felfuthat a magánkollégiumi piac Magyarországon, ez azonban a magyar diákok lakhatási problémáit nem fogja megoldani. Egyelőre egy ilyen intézmény működik Magyarországon, amelyben a lakók 90 százaléka külföldi - írja a hvg.hu.
Az innovációs minisztérium meghallgatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Roma Szakkollégiumok Egyesület és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete legújabb javaslatait a felsőoktatási felvételi követelményekről, köztük a kötelező nyelvvizsgáról - írja közleményében a minisztérium.
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
A 2020 februárjában induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek még nem kötelező középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát tenniük ahhoz, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.
Két javaslattal is könnyítene a 2020-as felvételi szigorú követelményein a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) a 168 óra szerint.
A bölcsészképzés fejlesztését szolgáló 21 pontból álló javaslatcsomagot küldött a kormánynak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.
Fontos lenne differenciálni a különböző szakok felvételi feltételeit, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz majd gondot a 2020-as szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból, mert nincs nyelvvizsgája – mondta a Magyar Nemzetnek Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A lap úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek.
Hat év alatt mindössze tizennyolc felvételiző kapott „alkalmatlan” minősítést az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos alkalmassági vizsgáján – több felsőoktatási intézményben pedig ennél is alacsonyabb az elutasított jelentkezők száma. Nem véletlen, hogy egyre több szervezet és szakember jelzi: ezzel a vizsgával nem lehet kiszűrni a tanári munkára alkalmatlan hallgatókat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) lennének ötletei a vizsga átszabásához, és úgy tűnik, az oktatási államtitkárság is változtatna a jelenlegi rendszeren.
A szakmai gyakorlat számítson bele az oktatói életpályamodellbe, oktassák a hallgatóknak a konfliktuskezelést, a logopédiát, a retorikát, és a kommunikációt tréningeken keresztül – többek között így újítaná meg a pedagógusképzést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
Együttműködési megállapodást kötött hétfőn az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Palkovics László szerint így a két szervezet kapcsolatát a jövőben nem a tüntetések, hanem az együttműködés jellemzi majd.
Tanítsunk Magyarországért! elnevezéssel a társadalmi felzárkózást és érzékenyítést célzó program indul - jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. A program része, hogy egyetemisták mentorálnak 7 és 8 osztályos iskolásokat, amiért havi 30 ezer forintos ösztöndíjat kapnak.
Két lépcsőben emelkedik az egyetemisták és főiskolások tanulmányi ösztöndíja, ha az Országgyűlés is rábólint az erről szóló javaslatra. Éppen itt volt az ideje az emelésnek, a legfontosabb felsőoktatási ösztöndíjak és támogatások összege ugyanis tizenegy éve nem változott. De mennyi pénzre számíthatnak a jól teljesítő hallgatók?
Kellemes meglepetés érte a rászoruló egyetemistákat és főiskolásokat, amikor megtudták, mekkora összegű szociális ösztöndíjat kapnak az őszi szemeszterben: több felsőoktatási intézményben például 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedett a támogatás minimuma, és a jogosultak köre is jóval nagyobb, mint az előző években. Ideje volt az emelésnek: a felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható normatíva összege tíz éve változatlan, jövő szeptembertől azonban lehet, hogy a jó tanulmányi eredményű hallgatók is több pénzt kapnak majd.
A közgyűlésen Murai Lászlót, az ELTE hallgatóját választották meg a HÖOK elnökének, megbízatása 2019. január 1-én kezdődik és 2 évre szól.
A Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni - erről az innovációs és technológiai miniszter beszélt szombaton Pécsett.
A HÖOK visszautasítja az Állami Számvevőszék vádját, mely szerint a HÖOK félre kívánja vezetni a közvéleményt.
Nem tartja megalapozottnak az Állami Számvevőszék megállapításait a hallgatói önkormányzatokról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
