Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kollégiumok bezárása elképzelhetetlen és elfogadhatatlan megoldás - véli a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), amely azt is kéri, hogy az állami egyetemeken a 18 fokos "fűtési limit" a kollégiumokra ne vonatkozzon.
A tanév rendjének módosítása a hallgatók szempontjából addig elfogadható, amíg az nem jelenti az oktatás minőségének, valamint hozzáférhetőségének csökkenését – írja hétfői közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A szervezet arra reagált, hogy egyre több felsőoktatási intézmény jelenti be, milyen eszközökkel spórolna a rezsin – van, ahol a levelező tagozatosok online oktatásra álltak át, máshol a megszokottnál hosszabb ideig tartanak zárva a kollégiumok és az oktatási épületek, vagy a szünetek hosszán variálnak.
A HÖOK szerint a hallgatók lakhatása viszont nem lehet a spórolás eszköze, szerintük a kollégiumok bezárása a szorgalmi és a vizsgaidőszak ideje alatt elképzelhetetlen és elfogadhatatlan megoldás.
„Több egyetem részéről is felmerült, hogy a két szemeszter között téli szünetet hoz létre, mely idő alatt az egyetem felfüggeszti tevékenységét. Ez esetben is szükségesnek tartjuk, hogy azok a hallgatók, akik életvitelszerűen laknak kollégiumban, vagy akiket (diák)munkájuk az egyetemvároshoz köt, intézményi engedéllyel maradhassanak a kollégiumban” – írják, hozzátéve: arról pedig már most érkeznek hozzájuk visszajelzések, hogy a kollégiumokban a 18 fok nem elég.
„Így nyomatékosan kérjük, hogy a 18 fokos limit ne vonatkozzon a kollégiumi épületekre” – írják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.