Nem kapott választ a HÖOK az oktatásért felelős uniós biztostól az Erasmus ügyében

Szerencsétlen időzítés, hogy az európai oktatási ügyek élén épp most történik személyi váltás.

  • Eduline/MTI

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája április 26-án szólította meg levelében Mariya Gabriel oktatásért is felelős európai biztost, mivel sok hallgató látja úgy, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa Programok sorsa politikai viták eszközévé vált. A szervezet az uniós biztosnak küldött levelében meghívta őt Magyarországra, hogy személyesen is lehetősége legyen beszélgetni az érintettekkel, modellváltott intézmények hallgatóival és oktatóival, azonban a hallgatók törvényes érdekképviseletét ellátó szervezet az ügy fontossága és sürgőssége ellenére az elmúlt 23 napban érdemi választ nem kapott.

"A hallgatói érdekképviseleti szervezet meggyőződése, hogy bárki bármit gondol az ügyről, a magyar egyetemisták oktatáshoz vagy európai hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása nem elfogadható" - írják az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Hozzáteszik; a helyzet megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség, így együttműködnek a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségével, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, hogy segítsék a korábban megkezdett aláírásgyűjtést, továbbá, hogy egy közös egyetemi fórum sorozatba kezdjenek a hallgatók hangjának felerősítése céljából.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.