Nem kapott választ a HÖOK az oktatásért felelős uniós biztostól az Erasmus ügyében

Szerencsétlen időzítés, hogy az európai oktatási ügyek élén épp most történik személyi váltás.

  • Eduline/MTI

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája április 26-án szólította meg levelében Mariya Gabriel oktatásért is felelős európai biztost, mivel sok hallgató látja úgy, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa Programok sorsa politikai viták eszközévé vált. A szervezet az uniós biztosnak küldött levelében meghívta őt Magyarországra, hogy személyesen is lehetősége legyen beszélgetni az érintettekkel, modellváltott intézmények hallgatóival és oktatóival, azonban a hallgatók törvényes érdekképviseletét ellátó szervezet az ügy fontossága és sürgőssége ellenére az elmúlt 23 napban érdemi választ nem kapott.

"A hallgatói érdekképviseleti szervezet meggyőződése, hogy bárki bármit gondol az ügyről, a magyar egyetemisták oktatáshoz vagy európai hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása nem elfogadható" - írják az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Hozzáteszik; a helyzet megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség, így együttműködnek a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségével, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, hogy segítsék a korábban megkezdett aláírásgyűjtést, továbbá, hogy egy közös egyetemi fórum sorozatba kezdjenek a hallgatók hangjának felerősítése céljából.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.