A HÖOK legújabb felmérésre rámutat, hogy a hallgatók szerint még év közben is gyakoriak az intézményi tájékoztatás hiányosságai és a váratlan módosítások az egyetemeken.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) friss kutatása több hiányosságot tárt fel a vizsgarenddel és a tájékoztatással kapcsolatban a magyar felsőoktatásban. A vizsgaidőszak ugyan júliusra a legtöbb helyen lezárult, a diákok tapasztalatai szerint azonban a számonkérések szervezése korántsem zökkenőmentes.
A hallgatók 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen
Évközi változások és információhiány
A HÖOK felmérésében a hallgatók közel 60%-a számolt be arról, hogy a vizsgák menete tanév közben módosult – sokszor előzetes jelzés nélkül. Ez a bizonytalanság nemcsak a felkészülést nehezíti meg, de gyengíti a vizsgák átláthatóságát és hitelességét is. A megkérdezettek többsége úgy érezte, nem kap elegendő információt arról, mit várnak el tőlük egy-egy vizsgán.
Gyenge szaknyelvi támogatás
A kutatás egy másik eredménye, hogy a szaknyelvi felkészítést a hallgatók 80%-a 3-as alá értékelte. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy az angol és más idegen nyelv elengedhetetlen a nemzetközi szakirodalom használatához és a munkaerőpiacon történő helytálláshoz.
A HÖOK 2025 nyarán indította el több szakaszból álló kutatását, amely a hallgatók valós tapasztalatait kívánja feltérképezni – az ösztöndíjrendszertől kezdve a lakhatási körülményeken át a mentális jóllétig.
Előző felmérésükben arra világítottak rá, hogy a magyar egyetemisták jelentős többsége komoly stresszterheléssel küzd tanulmányai során:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
