A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) legújabb felmérése rávilágít: a magyar egyetemisták jelentős többsége komoly stresszterheléssel küzd tanulmányai során.
A válaszadók közel 90 százaléka legalább hármas szintű stresszről számolt be egy ötfokú skálán. A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van – a hallgatók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lelkiállapota már akadályozta a tanulásban.
A HÖOK korábban már azt is bemutatta, milyen lakhatási válság van a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut.
A leggyakoribb stresszforrás a tanulmányi elvárásokból fakadó nyomás, amely azonban ritkán jelentkezik önmagában. Gyakran párosul megélhetési gondokkal, magánéleti nehézségekkel vagy lakhatási bizonytalansággal. Sok diák egyszerre több területen is küzd kihívásokkal, ami hosszú távon komoly mentális megterhelést okozhat.
Habár több egyetemen elérhető pszichológiai vagy életvezetési tanácsadás, a segítséghez való hozzáférés gyakran akadályokba ütközik, elsősorban a kapacitáshiány miatt.
A HÖOK 2025 nyarán átfogó kutatási programot indított, hogy feltérképezze a hallgatók valós tapasztalatait. A felmérésből már az is kiderült, hogy a felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez. A megkérdezetek 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
