A HÖOK is kiállt a tanárok mellett, és még egy szomorú statisztikát is mutattak

Hallgatóként lelkiismereti kérdés kiállni a pedagógusok mellett - írja szombati közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

  • Eduline

A HÖOK közleményében azt írja, a pedagógusszakra jelentkezők és felvettek száma évről évre csökken. „Míg 2016-ban a jelentkezők száma 20 286, a felvettek száma 10 167 volt, 2022-ben már csak 11 977 és 6453 főt jelent ugyanez a két kategória. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 6 év során felére csökkent azon fiatalok száma, akik tanárként szerettek volna továbbtanulni, és azoké is, akik valóban elkezdték a pedagógusképzést” – sorolják az adatokat.

Úgy látják, ezekből a számokból világosan látszik, hogy az elmúlt időszak köznevelést érintő folyamatai és döntéshozói irányai nem támogatják „azt a világos nemzetstratégiai célt, hogy a pedagóguspálya népszerű és vonzó karrier lehessen”. Ehhez arra lenne szükség, hogy a pedagógusokat nemcsak szakmailag, de anyagilag is megbecsüljék.

Pedagógusaink tisztelete és megbecsültsége közös érdekünk.“Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar...

Posted by HÖOK - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája on Saturday, October 8, 2022

„A magyar egyetemisták országos szintű képviseletét ellátó szervezeteként szolidaritásunkat fejezzük ki a pedagógusok és a diákok mellett. Hallgatóként lelkiismereti kérdés kiállnunk értük. Egyetemistaként átérezzük azoknak a középiskolás diákoknak a csalódottságát és félelmeit, akik a jelenlegi helyzetben úgy érzik, a tanáraikkal kapcsolatban született méltánytalan intézményes döntések csökkentik a tanuláshoz való jogukat. Tanárszakos hallgatótársaink védelmében pedig azt kérjük a döntéshozóktól, hogy igyekezzenek megszüntetni a tanári hivatás körül kialakult káros politikai-társadalmi légkört, és kezdjünk el közösen dolgozni egy olyan Magyarországért, ahol tiszteletreméltó és megbecsült döntés lesz a tanári hivatást választani. Szomorú dolog egyetemistaként azt tapasztalnunk: jelenleg nem ebbe az irányba tartunk” – fogalmaznak.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.