A hallgatói szervezet azt írja, a jelenlegi információk szerint az éppen ösztöndíjas időszakukat töltő, vagy az idén Erasmusszal kiutazó hallgatókat nem éri hátrány, de azt szeretnék elérni, hogy 2024 után is minden magyarországi egyetem hallgatója részt vehessen a programban. „A magyar kormánynak és az Európai Uniónak mihamarabb meg kell egyeznie” – szögezik le.
A HÖOK felvette a kapcsolatot a hallgatók európai szintű képviseletét ellátó European Students’ Union vezetőivel, megbeszélést kezdeményeztek az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével. „A hallgatók oktatáshoz és hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférése politikai álláspontokon felül álló kérdés, így valamennyi, a helyzet megoldásáért tenni képes szereplőnek dolgoznia kell azért, hogy a hallgatók számára mihamarabbi megnyugtató megoldást találjunk. Nyomatékosan kérjük az érintett döntéshozókat, hogy találjanak mihamarabb megoldást a helyzetre még a tavaszi pályázati időszak kezdete előtt” – írják.
Hozzáteszik azt is: az elmúlt években számtalan javaslatot tettek a modellváltással kapcsolatban, „úgy látjuk, hogy a mai napig több olyan hibája van az alapítványi fenntartásnak, amelyek javításra várnak”. Szerintük ugyanakkor a vitáknak nem lehet tárgya a hallgatók oktatáshoz vagy más szolgáltatásokhoz, például a csereprogramokhoz való hozzáférése.
Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) frissen hivatalba lépett elnöke az Eduline-nak kiemelte, azon felül, hogy a magyar hallgatókat érinti vagy érintheti a jelenlegi helyzet, az is nagyon fontos, hogy tavaly 12 ezer külföldi hallgató érkezett nemzetközi programok keretében Magyarországra - a programok jövőjének tisztázása számukra is fontos. Hangsúlyozva, a 2023-ban futó programokat, melyekhez a szerződések már megvannak, nem érintheti a jelenlegi bizonytalanság, azonban a 2024-es csereprogramok biztosításához a kormánynak és az Európai Bizottságnak mielőbb, de legkésőbb március végéig meg kell állapodnia.
Kevesen mennek
A jelenlegi helyzet azért nagyon problémás, mert magyar hallgatók mobilitási kedve alacsony, tette hozzá a HÖOK elnöke. 2021-ben 8 752-en vettek részt ilyen programokban - ez a felsőoktatásban résztvevők száma mellett egy nagyon alacsony arány. Ez főleg a hazai kreditelismertetési eljárás rossz szokásai miatt lehet így, a hallgatók nem érzik azt, hogy úgy tudnának részt venni egy nemzetközi csereprogramban, hogy az ne járjon egyből csúszással - magyarázta Eszterhai Marcell. A mobilitási programok tehát több fronton is rendezésre, javításra szorulnak - a mostani helyzettől függetlenül is.
