Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A "következő két év legfontosabb ügyeiről" szavazhatnak a magyar egyetemisták a HÖOK külön erre a célra létrehozott hallgatói népszavazásán.
Érezted már, hogy a lakhatás minősége, elérhetősége vagy ára akadályt jelent a számodra?
Tapasztaltad már, hogy a tanult tárgyak nem minden esetben adnak valódi, a munkaerőpiacon hasznosítható tudást?
Úgy érzed, hogy a megélhetésedhez szükséges pénzügyi támogatások mértéke nem elegendő?
- többek között ilyen és ezekhez hasonló problémákra kérdeznek rá a szeptember 1-jén elindult szavazáson, amit egy hét alatt több mint ötezren töltöttek ki.
Mindezek mellett a kérdőívben szerepelnek a kutatási lehetőségekhez, közösségi élethez és az intézményi autonómiához kapcsolódó kérdések is, és hogy melyik két területen van a legnagyobb szükség változásra.

A kérdőívnek több apropója is van. Ahogy azokról az Eduline-on is beszámoltunk már több alkalommal, a magyar egyetemisták közel fele tartja magát inkább munkavállalónak, mintsem tanulónak, ennek ellenére minden hatodik hallgatónak megoldhatatlan feladatnak bizonyulna egy százezer forintos extra kiadás finanszírozása. A technikumi tanulók magasabb ösztöndíjakat kapnak, mint az egyetemi hallgatók, Hadházy Ákos pedig épp a napokban posztolt arról, hogy milyen állapotok vannak a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kollégiumában - ami csak egy a sok, szintén felújításra szoruló egyetemi kollégium közül.
A hallgatói népszavazást ide kattintva tudjátok kitölteni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.