Lassan a szóbeli záróvizsgáknak is vége, de a kormány még mindig nem döntött az idei végzősök nyelvvizsga-amnesztiájáról.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal egyeztetett az idei nyelvvizsga-követelményekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - írja közleményében a hallgatói szervezet.
Szerintük 20-25 ezer végzős kaphatná meg a diplomáját, ha idén is elengednék a nyelvvizsga-követelményt, "közöttük jelentős arányban vannak pedagógusok, egészségügyi- és agrár szakemberek, akikre jelenleg nagy szüksége lenne a magyar társadalomnak, az oktatási rendszernek és a gazdaságnak".
"A számok is azt mutatják, hogy a Covid túl nagy akadályokat görgetett eléjük: sokan azért nem tudtak nyelvvizsgát szerezni, mert a vizsgaidőpontokat a korlátozások miatt le kellett mondani. Ez főleg a szaknyelvi vizsgákat, de sok nyelvből általános vizsgákat is érintett" - emelik ki, hozzátéve: ez a keresztfélévben, vagyis a februárban végzettek diplomaszerzését is megnehezítette.
A HÖOK szerint a döntés egyre sürgetőbb, ugyanis lassan már a szóbeli záróvizsgáknak is vége, és a végzősök nem tudják, mire számíthatnak. Ráadásul azok az egyetemisták, akik szeretnének mesterszakon továbbtanulni, július 8-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumokat a felvi.hu rendszerében, így számukra sem mindegy, hogy lesz-e diplomájuk vagy sem.
Legutóbb június 3-án került elő a téma a kormányinfón, akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy a hiányzó nyelvvizsga ellenére átvehessék diplomájukat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
