Még mindig nem döntött az idei nyelvvizsga-amnesztiáról a kormány

Közeledik a záróvizsga-időszak, a végzős egyetemisták és főiskolások azonban még mindig nem tudják, nyelvvizsga nélkül is megkaphatják-e majd a diplomájukat. A kormány még nem döntött, pedig több mint 25 ezer hallgató sorsa függ ettől.

Hamarosan újabb, a gazdasági újraindítással kapcsolatos döntéseket fog bejelenteni a kormány – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, azonban konkrét döntésről nem beszélt. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy nyelvvizsga nélkül átvehessék a diplomájukat.

Tavaly a gazdasági újraindítási terv részeként több mint 110 ezer - nyelvvizsga hiányában bentragadt - diplomát adtak ki a felsőoktatási intézmények.

Korábban a miniszter az mondta, a kormánynak több nézőpontot kell figyelembe vennie: a nyelvvizsga eddig is feltétele volt a diplomaszerzésnek, de gazdasági szempontok miatt fontos, hogy "azok, akik már záróvizsgát tettek, mihamarabb megkaphassák a diplomájukat, és részt tudjanak ebben venni”.

Az Eduline írta meg két héttel ezelőtt, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja az innovációs minisztériumnak, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak. A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Központosítás, forráskivonás, rosszabbul teljesítő diákok - így változott a közoktatás az elmúlt 15 évben

Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.