Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Közeledik a záróvizsga-időszak, a végzős egyetemisták és főiskolások azonban még mindig nem tudják, nyelvvizsga nélkül is megkaphatják-e majd a diplomájukat. A kormány még nem döntött, pedig több mint 25 ezer hallgató sorsa függ ettől.
Hamarosan újabb, a gazdasági újraindítással kapcsolatos döntéseket fog bejelenteni a kormány – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, azonban konkrét döntésről nem beszélt. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy nyelvvizsga nélkül átvehessék a diplomájukat.
Tavaly a gazdasági újraindítási terv részeként több mint 110 ezer - nyelvvizsga hiányában bentragadt - diplomát adtak ki a felsőoktatási intézmények.
Korábban a miniszter az mondta, a kormánynak több nézőpontot kell figyelembe vennie: a nyelvvizsga eddig is feltétele volt a diplomaszerzésnek, de gazdasági szempontok miatt fontos, hogy "azok, akik már záróvizsgát tettek, mihamarabb megkaphassák a diplomájukat, és részt tudjanak ebben venni”.
Az Eduline írta meg két héttel ezelőtt, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja az innovációs minisztériumnak, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak. A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.