Idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak – ezt javasolja az innovációs minisztériumnak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.
A végzősök körülbelül 35 százalékának nincsen középfokú nyelvvizsgája, ez derült ki abból az intézményi felmérésből, amelyet áprilisban végeztünk
– mondta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Ez akár 25 ezer „beragadt” diplomát is jelenthet a 2021-ben végző egyetemi-főiskolai évfolyamon, hiszen sem az alap-, sem a mesterszakos okleveleket nem vehetik át azok, akik nem szerzik meg az előírt számú és szintű nyelvvizsga-bizonyítványt.
Bármennyire is megnehezítette a nyelvvizsgaszerzést a járványhelyzet – a március 4-én bejelentett szigorítások miatt, ugyanis a hónap elején a nyelviskolák is bezártak, csak online órákat tartottak, a nyelvvizsgaközpontok pedig nem szerveztek hagyományos vizsgákat. Egyelőre úgy tűnik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával (tavaly a járványhelyzetre hivatkozva nyelvvizsga is nélkül megkaphatták diplomájukat azok, akik augusztus végéig záróvizsgáztak), legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére.
Azóta többször is megkerestük a minisztériumot: arra voltunk kíváncsiak, változott-e a nyelvvizsga-kötelezettséggel kapcsolatos elképzelésük, de egyszer sem kaptunk választ. A HÖOK sajtófőnöke azt mondta, az utóbbi hónapokban folyamatosan egyeztettek a minisztériummal, és bár továbbra is azt gondolják, hogy a nyelvvizsga-követelmény fontos, a nyelvtudás pedig központi kérdés a köz- és a felsőoktatásban is, azt javasolják, hogy idén is tekintsenek el a diplomázók nyelvvizsga-követelményétől.
| Tavaly járt a diploma nyelvvizsga nélkül is |
| Tavaly közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket.A járványhelyzet miatt több ezren most is azt kérik, hosszabbítsa meg a kormány a „nyelvvizsga-amnesztiát”.„A 2020. 04. 11-én hatályba lépett rendelet alapján az, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól. A fennálló járványügyi helyzetre való tekintettel követeljük a rendelet meghosszabbítását (a 2021-es évre is)” - olvasható abban a petícióban, amelyet eddig közel hatezren írtak alá. |
25 ezer sok, de több is lehet
A HÖOK szerint a 25 ezernél akár több diploma is bennragadhat az egyetemeken.
Egy évben átlagosan 110-120 ezer sikeres nyelvvizsgát tesznek, és ebben már benne vannak a szakmai nyelvvizsgák is. Így viszonylag nehéz elképzelni, hogy 25 ezer nyelvvizsga nélküli végzős egyetemista a rendszer teljes leterhelése nélkül egy hónap alatt megszerzi a szükséges bizonyítványt
-világított rá Budai Marcell. Hozzátette, hogy a nyelvvizsgakérdés a keresztféléves képzések hallgatóit is érinti, akiknek már fél éve lehetne diplomája, de a második hullámban online vizsgáztatásra átállt, a harmadik hullámban pedig bezárt vizsgaközpontok miatt nem tudtak nyelvvizsgát szerezni.
A HOÖK felmérése egyébként csak a középfokú nyelvvizsgával nem rendelkezőket vette számba, azonban vannak olyan hallgatók is, akiket nem egy, hanem két nyelvvizsga választ el a diplomától. Számos szakon pedig szakmai, esetleg a B2-es helyett C1-es, vagyis felsőfokú bizonyítványt kérnek a végzősöktől.
A minisztérium az Eduline-nak korábban küldött válaszában az online nyelvvizsgát ajánlja a diplomaszerzés előtt állók figyelmébe. A járvány első hulláma idején átmeneti intézkedésként biztosították az online nyelvvizsgaszerzést, szeptember óta azonban bárki vizsgázhat ilyen formában. Jelenleg erre hat nyelvvizsgaközpontban van lehetőség, egy centrumban most zajlik az akkreditáció.
A kényelmes és korszerű lehetőségnek köszönhetően a fiatalok az ország bármely részéből az utazás fáradalmait és költségét megspórolva teljesíthetik a diploma kiadásának feltételét, vagy juthatnak többletpontokhoz a felsőoktatási felvételi eljárásban
- tette hozzá „nagyvonalúan” a minisztérium.
Ez az opció a szakmai vizsgák esetében nem mindig megoldás – több, szakmai nyelvvizsgát szervező központnak ugyanis nincs online akkreditációja.
Kiket érint a nyelvvizsgahiány? Pont azokat a nemzetstratégiailag kiemelt tudományterületeket, ahol fontos lenne a diplomások számának növelése – mondta Budai Marcell. „A agrárképzéseken tanulók (ideértve az állatorvosokat is) 53 százalékának nincs nyelvvizsgája, a pedagógusképzésen tanulók 43 százaléka nem szerzett még bizonyítványt, és míg egyben az orvostanhallgatók és az egészségügyi szakon tanulók 40%-ának nincs nyelvvizsgája. Ez utóbbi szám azonban azt is jelentheti, hogy ha feltételezzük, hogy külön az orvostanhallgatók többségének van vizsgája (a felvételi és a magas pontszámok miatt), akkor az egészségügyi szakon tanulók esetében egy aggasztóan magas szám jön ki a nyelvvizsgahiány tekintetében" - magyarázta a HÖOK sajtófőnöke.
Mester vagy nem mester?
A nyelvvizsgaszerzés nem csak a diplomaszerzés feltétele, a felsőoktatási felvételin is pluszpontokat ér. A felvételizőknek sietniük kell, a sikeres nyelvvizsga után ugyanis legalább a legtöbb vizsgaközpontban akár egy hónapot kell várni a bizonyítvány kiállítására, amelyet akkor számítanak be az egyetemi-főiskolai felvételin, ha a bizonyítvány adatait legkésőbb július 8-ig feltöltik a jelentkezők az e-felvételi rendszerébe.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
