25 ezer diploma ragadhat benn az egyetemeken, ha nem lesz újabb nyelvvizsga-amnesztia

A végzősök körülbelül 35 százalékának nincsen középfokú nyelvvizsgája, ez derült ki abból az intézményi felmérésből, amelyet áprilisban végeztünk

 – mondta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Ez akár 25 ezer „beragadt” diplomát is jelenthet a 2021-ben végző egyetemi-főiskolai évfolyamon, hiszen sem az alap-, sem a mesterszakos okleveleket nem vehetik át azok, akik nem szerzik meg az előírt számú és szintű nyelvvizsga-bizonyítványt.

Bármennyire is megnehezítette a nyelvvizsgaszerzést a járványhelyzet – a március 4-én bejelentett szigorítások miatt, ugyanis a hónap elején a nyelviskolák is bezártak, csak online órákat tartottak, a nyelvvizsgaközpontok pedig nem szerveztek hagyományos vizsgákat. Egyelőre úgy tűnik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával (tavaly a járványhelyzetre hivatkozva nyelvvizsga is nélkül megkaphatták diplomájukat azok, akik augusztus végéig záróvizsgáztak), legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére. 

Azóta többször is megkerestük a minisztériumot: arra voltunk kíváncsiak, változott-e a nyelvvizsga-kötelezettséggel kapcsolatos elképzelésük, de egyszer sem kaptunk választ. A HÖOK sajtófőnöke azt mondta, az utóbbi hónapokban folyamatosan egyeztettek a minisztériummal, és bár továbbra is azt gondolják, hogy a nyelvvizsga-követelmény fontos, a nyelvtudás pedig központi kérdés a köz- és a felsőoktatásban is, azt javasolják, hogy idén is tekintsenek el a diplomázók nyelvvizsga-követelményétől.

25 ezer sok, de több is lehet

A HÖOK szerint a 25 ezernél akár több diploma is bennragadhat az egyetemeken.

Egy évben átlagosan 110-120 ezer sikeres nyelvvizsgát tesznek, és ebben már benne vannak a szakmai nyelvvizsgák is. Így viszonylag nehéz elképzelni, hogy 25 ezer nyelvvizsga nélküli végzős egyetemista a rendszer teljes leterhelése nélkül egy hónap alatt megszerzi a szükséges bizonyítványt

-világított rá Budai Marcell. Hozzátette, hogy a nyelvvizsgakérdés a keresztféléves képzések hallgatóit is érinti, akiknek már fél éve lehetne diplomája, de a második hullámban online vizsgáztatásra átállt, a harmadik hullámban pedig bezárt vizsgaközpontok miatt nem tudtak nyelvvizsgát szerezni.

A HOÖK felmérése egyébként csak a középfokú nyelvvizsgával nem rendelkezőket vette számba, azonban vannak olyan hallgatók is, akiket nem egy, hanem két nyelvvizsga választ el a diplomától. Számos szakon pedig szakmai, esetleg a B2-es helyett C1-es, vagyis felsőfokú bizonyítványt kérnek a végzősöktől.

A minisztérium az Eduline-nak korábban küldött válaszában az online nyelvvizsgát ajánlja a diplomaszerzés előtt állók figyelmébe. A járvány első hulláma idején átmeneti intézkedésként biztosították az online nyelvvizsgaszerzést, szeptember óta azonban bárki vizsgázhat ilyen formában. Jelenleg erre hat nyelvvizsgaközpontban van lehetőség, egy centrumban most zajlik az akkreditáció.

A kényelmes és korszerű lehetőségnek köszönhetően a fiatalok az ország bármely részéből az utazás fáradalmait és költségét megspórolva teljesíthetik a diploma kiadásának feltételét, vagy juthatnak többletpontokhoz a felsőoktatási felvételi eljárásban

- tette hozzá „nagyvonalúan” a minisztérium.

Ez az opció a szakmai vizsgák esetében nem mindig megoldás – több, szakmai nyelvvizsgát szervező központnak ugyanis nincs online akkreditációja.

Kiket érint a nyelvvizsgahiány? Pont azokat a nemzetstratégiailag kiemelt tudományterületeket, ahol fontos lenne a diplomások számának növelése – mondta Budai Marcell. „A agrárképzéseken tanulók (ideértve az állatorvosokat is) 53 százalékának nincs nyelvvizsgája, a pedagógusképzésen tanulók 43 százaléka nem szerzett még bizonyítványt, és míg egyben az orvostanhallgatók és az egészségügyi szakon tanulók 40%-ának nincs nyelvvizsgája. Ez utóbbi szám azonban azt is jelentheti, hogy ha feltételezzük, hogy külön az orvostanhallgatók többségének van vizsgája (a felvételi és a magas pontszámok miatt), akkor az egészségügyi szakon tanulók esetében egy aggasztóan magas szám jön ki a nyelvvizsgahiány tekintetében" - magyarázta a HÖOK sajtófőnöke.

Mester vagy nem mester?

A nyelvvizsgaszerzés nem csak a diplomaszerzés feltétele, a felsőoktatási felvételin is pluszpontokat ér. A felvételizőknek sietniük kell, a sikeres nyelvvizsga után ugyanis legalább a legtöbb vizsgaközpontban akár egy hónapot kell várni a bizonyítvány kiállítására, amelyet akkor számítanak be az egyetemi-főiskolai felvételin, ha a bizonyítvány adatait legkésőbb július 8-ig feltöltik a jelentkezők az e-felvételi rendszerébe.