Negyedével esett vissza a vizsgázószám - újabb negatív rekord a nyelvvizsga-történelemben

Egy átlagos év nyelvvizsgaszerzési számaihoz képest - amikor 115-120 ezren vizsgáznak -, tavaly csak 86 ezren próbáltak levizsgázni - nyilvánosságra hozta a tavalyi számokat az Oktatási Hivatal.

  • Eduline/MTI

A 86 ezer nyelvvizsgázóból 2020-ban 59 ezren kaptak nyelvvizsga-bizonyítványt,

míg egy évvel korábban 124 ezer próbálkozóból 82 ezren vizsgáztak sikeresen. A legtöbben angol, illetve német nyelvből voltak sikeresek.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam vizsgaközpont vezetője a a Világgazdaságnak beszélt az eredményekről. Szerinte "idén a 2017-2018-as évihez hasonló számokat várnak a nyelvtanárok, vagyis 115-120 ezer között lehet a nyelvvizsgázók száma. Jellemzően a vizsgák 60-65 százaléka szokott sikeres lenni." Hozzátette: a diplomaszerzéshez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmény alóli felmentés tavaly csak egyszeri volt, így idén nem kapják meg diplomájukat a felsőoktatásban tanulók, ha nincs meg a nyelvvizsgájuk.

2020-ban közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt – a kormány tavaly tavaszi döntése alapján ugyanis azok, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Az innovációs tárca február elején azt közölte az Eduline-nal, hogy 2021-ben nem terveznek hasonló könnyítést. A nyelvvizsga-amnesztiát kérő diákok száma azonban egy ezért indított petíció alapján folyamatosan emelkedik - jelenleg 5300 aláírónál tart.

A lapnak nyilatkozó szakember szerint bár tavaly tavaly óta sokan tanulnak otthonról, a tanulók többsége kiegészítő lehetőségként tekint az online tanulásra, elsődleges választásuk továbbra is a személyes oktatás marad. 

Mik voltak a legnépszerűbb nyelvek?

Angolból összesen 65 558-an vizsgáztak tavaly, ebből 46 160 lett sikeres. Németből 15 418-an próbálkoztak, 9 745-en szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A harmadik nyelv a népszerűségi listán a spanyol lett, ahol 975 próbálkozásból 670 vizsga született, ezt az eredményt a francia szorosan követi 646 sikeres vizsgával.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.