Lesz nyelvvizsgamentesség vagy sem? Továbbra sincs döntés

Nagyon sokan kérdeztétek tőlünk, hogy született-e döntés az idei nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban. Bár a tegnapi kormányinfó elmaradt, összeszedtük, mit tudunk eddig.

  • Csik Veronika

Hetek óta foglalkoztatja az idén diplomázókat a nyelvvizsgakötelezettség kérdése: vajon idén is kiadják-e a diplomákat bizonyítvány nélkül. A téma már hónapokkal ezelőtt is előkerült, többször is megkerestük a minisztériumot: arra voltunk kíváncsiak, változott-e a nyelvvizsga-kötelezettséggel kapcsolatos elképzelésük, de nem kaptunk érdemi infókat.

Utoljára februárban válaszolt az ITM, akkor az online nyelvvizsgát ajánlotta a diplomaszerzés előtt állók figyelmébe. A járvány első hulláma alatt átmeneti intézkedésként biztosították az online nyelvvizsgaszerzést, szeptember óta azonban bárki vizsgázhat ilyen formában. Jelenleg erre több nyelvvizsgaközpontban van lehetőség.

A kényelmes és korszerű lehetőségnek köszönhetően a fiatalok az ország bármely részéből az utazás fáradalmait és költségét megspórolva teljesíthetik a diploma kiadásának feltételét, vagy juthatnak többletpontokhoz a felsőoktatási felvételi eljárásban

- tette hozzá „nagyvonalúan” a minisztérium.

Tavaly járt a diploma nyelvvizsga nélkül is
Tavaly közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket.

A járványhelyzet miatt több ezren most is azt kérik, hosszabbítsa meg a kormány a „nyelvvizsga-amnesztiát”.

„A 2020. 04. 11-én hatályba lépett rendelet alapján az, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól. A fennálló járványügyi helyzetre való tekintettel követeljük a rendelet meghosszabbítását (a 2021-es évre is)” - olvasható abban a petícióban, amelyet már ezren írtak alá.

Ez az opció azonban a szakmai vizsgák esetében nem mindig megoldás – több, szakmai nyelvvizsgát szervező központnak ugyanis nincs online akkreditációja.

A döntés egyre sürgetőbb - 25 ezer diploma múlhat rajta

Sok egyetemen már elkezdődött, sőt a végéhez közeledik a záróvizsga-időszak, a végzős egyetemisták és főiskolások azonban még mindig nem tudják, nyelvvizsga nélkül is megkaphatják-e majd a diplomájukat. A kormány még nem döntött, pedig több ezer hallgató sorsa függhet ettől.

Az Eduline írta meg pár héttel ezelőtt, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolta az innovációs minisztériumnak, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak. A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.

Van azonban, amiben már döntöttek. Eltérően az általános szabályoktól - ahol csak a komplex nyelvvizsga ér többletpontot -, idén az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgáért is kaphattok pluszpontokat. Bár a kérdés nem az ITM hatáskörébe tartozik, a felvételizők már tudják az idei speciális nyevvizsga-szabályokat.

Mit mond a kormány?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy nyelvvizsga nélkül átvehessék a diplomájukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.