Megszólalt az ELTE a kollégiumi beköltözések kapcsán

Online oktatással és fertőtlenítéssel készülnek azoknak, akik nem tudnak időben beköltözni a szobáikba.

  • Csik Veronika

Az ELTE az őszi szemeszterben fizikai jelenléttel tervezi megvalósítani - írta az egyetem az Eduline-nak. "Azoknak viszont, akik a NEK vendégeinek elszállásolása miatt később tudnak beköltözni a kollégiumba - és így előfordulhat, hogy hiányoznak a foglalkozásokról -, online formában biztosítjuk az oktatást. Arról, hogy ez szinkron vagy aszinkron módon zajlik, az adott tárgy oktatója saját hatáskörben hozhat döntést."

Az egyetem hozzátette, garantálják azt is, hogy ezeknek a hallgatóknak nem számít majd igazolatlan hiányzásnak, ha az érintett időszakban nem tudnak személyesen bemenni az órákra.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan tervezik fertőtleníteni az épületet és a szobákat a hallgatók beköltözése előtt. Erre az egyetem csak annyit írt, ahogy korábban is tették, úgy "a kongresszus lezárultával - a kollégisták beköltözése előtt - is elvégezzük az érintett épületek, szobák alapos takarítását és teljes fertőtlenítését." Ebből azonban nem derült ki, milyen konkrét tervvel készülnek a valószínűleg rövid időben megvalósítandó komoly fertőtlenítésekre.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is foglalkozott a kérdéssel, tegnap egyeztetések után azt közölték, a minisztériummal egyeztetve egyetértés volt abban, hogy a kollégiumi férőhelyek elosztását úgy kell megszervezni, hogy mindazoknak, akiknek szükséges (jelenleg benntartózkodók, első évesek, gyakorlati képzés miatt elhelyezés) tudjanak a kollégiumi helyet adni.

Továbbá azon hallgatók esetében, akik szeptember második felében költöznek be, a szeptemberi hónap kollégiumi díja elengedik.

Sőt az online, hibrid oktatás az érintett egyetemeken biztosított lesz, és így nem számít hiányzásnak, ha valaki a helyzet miatt nem tud órára menni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.