Jóváhagyta a CEU kuratóriuma, hogy az egyetem a megkezdje a hallgatók toborzását a 2019/2020-as tanévre - Budapestre. Ugyanakkor Bécsben is megkezdik az oktatást 2019-ben.
Várakozó állásponton vannak, meg kell várniuk, hogy mit lép a kormány – ezt mondta a CEU helyzetéről az egyetem rektora.
Az Alkotmánybíróság (Ab) az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civil törvénnyel kapcsolatos ügyekben - tudatta a testület kedden közleményben.
Nem akarják megosztani tapasztalataikat a nyilvánossággal a Közép-európai Egyetem (CEU) New York-i kampuszát meglátogató magyar delegáció tagjai - írja a Népszava.
Több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatásügyi bizottsága (CULT), amely szerdán szavazta meg nagy többséggel a témáról a véleményét, amelyet csatolni fognak az úgynevezett Sargentini-jelentéshez.
„Személyes véleményem szerint június végén úgy kell lezárni az évet, úgy kell elbúcsúzni a diákoktól, hogy megmondjuk, az egyetem Budapesten működik-e tovább vagy sem” – mondta Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese az egyetem esetleges költözéséről.
Egyetértési nyilatkozatot írt alá Bécs városa a Közép-európai Egyetemmel (CEU) egy campus létesítéséről - írta az APA osztrák hírügynökség hétfőn.
Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel a felsőoktatási jogszabály-módosítás miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
„Elgondolkodtató, hogy olyan intézmények is működnek az országban, amelyek egy olyan sajátos világértelmezést vallanak, amelyről mára bebizonyosodott: köszönőviszonyban sincs a valósággal” - mondta Kovács Zoltán a CEU-ról a Magyar Hírlapnak. A kormányszóvivő 2002-ben szerzett PhD fokozatot a CEU-n.
A péntek esti magyar közlönyben megjelent egy határozat Magyarország Kormánya és a Thaiföldi Királyság Kormánya között a Mahachulalongkornrajavidyalaya Egyetem magyarországi működéséről szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról.
Lázár János miniszter szerint ideje lenne eldöntenie a CEU-nak, hogy mit szeretne, hiszen egész nyáron a felsőoktatási törvény határidő-módosítását kérte az intézmény, majd amikor a parlament ezt megtette, ismét "politikai tiltakozásnak lehetünk tanúi". Ez az eljárás nem fair - mondta a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
"Arról nem mi tehetünk, hogy amint közel kerülünk a megállapodáshoz, hirtelen megváltoznak a kritériumok" - így reagált a CEU rektora arra, hogy a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
A CEU teljes mértékben megfelel a magyar hatóságok és New York állam közötti megállapodásban meghatározott, az Egyesült Államokban végzett oktatási tevékenységről szóló követelményeknek - írja közleményében az egyetem.
A parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
Az Országgyűlés ma kivételes eljárásban megtárgyalja, majd el is fogadhatja a felsőoktatási törvény azon módosítását, amely meghosszabbítja azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
A kormány meg akarja akadályozni, hogy az Európai Bíróság döntsön a lex CEU-ról - írja a hvg.hu.
Egy évvel meghosszabbítják azokat a határidőket, ameddig az itt működő külföldi egyetemeknek teljesíteni kell a lex CEU-nak nevezett módosítás által megszabott új feltételeket, jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Szerdán lejárt az első határidő, amelyet a felsőoktatási törvény módosítása szabott a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények számára - emlékeztet közleményben a CEU.
Egyértelműen pozitív a Velencei Bizottság állásfoglalása a magyar felsőoktatási törvényről, a testület ugyanis kimondta, hogy az államoknak jogukban áll követelményeket támasztani a területükön működő külföldi egyetemekkel szemben - közölte Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek adott pénteki telefonos interjújában.
Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.
