"Rendkívül problematikus" előírások: a Velencei Bizottság a lex CEU-ról

Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.

  • MTI
Reviczky Zsolt

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete elismerte, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, azonban az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgette a szabályozás azon előírásai alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, illetve megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény.

A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül.

Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy. 

A CEU minden feltételt teljesített, most már a kormányon a sor

A Közép-Európai Egyetem (CEU) megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban - közölte az intézmény. Közleményükben azt írták: az elmúlt hónapokban tárgyalások folytak New York állam és a magyar kormány között a CEU budapesti jövőjéről. A CEU "szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól", hogy elősegítse a tárgyalások sikerét - tették hozzá.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.