Október 10-én indul a 2025/2026-os tanév őszi érettségi időszaka, amelyben több mint 24 ezer diák vizsgázik országszerte.
Október 10-én, pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődnek a 2025/2026-os tanév őszi érettségi vizsgái. Az Oktatási Hivatal adatai szerint idén ősszel 221 intézményben várhatóan 24 390-en érettségiznek, a lebonyolításban 270 vizsgabizottság vesz részt.
Az őszi időszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott érettségiket is tehetnek a tanulók. A legtöbben előrehozott (58,8%) vagy szintemelő (29,2%) vizsgára jelentkeztek, ezeket követik a javító (5,1%), rendes (2,5%), ismétlő (2,6%), kiegészítő (0,9%) és pótló (0,9%) érettségik.A közép- és emelt szintű írásbeliket október 10. és 27. között, az emelt szintű szóbeliket november 6–10., a középszintűeket pedig november 17–21. között tartják. A diákok összesen több mint 25 700 vizsgát tesznek: 14 400-at emelt, 11 300-at középszinten.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
