szerző:
Eduline

„Elgondolkodtató, hogy olyan intézmények is működnek az országban, amelyek egy olyan sajátos világértelmezést vallanak, amelyről mára bebizonyosodott: köszönőviszonyban sincs a valósággal” - mondta Kovács Zoltán a CEU-ról a Magyar Hírlapnak. A kormányszóvivő 2002-ben szerzett PhD fokozatot a CEU-n.

©

„Ezt a kérdést nem az államnak kell eldöntenie, hanem a piacnak, illetve azoknak, akik a magánegyetemek finanszírozását biztosítják” - válaszolta a kormányszóvivő a Magyar Hírlapnak arra a kérdésére, hogy szükség van-e itthon a CEU-ra.

Hozzátette: „fontos egy ország számára, hogy magas színvonalú felsőoktatási intézmények működjenek, ugyanakkor elgondolkodtató, ha olyan intézmények is működnek az országban, amelyek egy olyan sajátos világértelmezést vallanak, amelyről mára bebizonyosodott: köszönőviszonyban sincs a valósággal”.

Kovács Zoltán kifejtette: azért döntöttek a felsőoktatási törvény módosítása mellett, „mert megfontoltuk a Velencei Bizottság érvét, miszerint legyen több idő a feltételek teljesítésére. Utóbbi amúgy találkozott a CEU érvrendszerével, hiszen az intézmény májusban még azt állította, hét-nyolc hónapnál hamarabb nem lehet megfelelni az egyébként mindenkire egyformán vonatkozó követelményeknek”.

CEU-rektor: nem kérünk különleges jogokat, privilégiumokat

"Arról nem mi tehetünk, hogy amint közel kerülünk a megállapodáshoz, hirtelen megváltoznak a kritériumok" - így reagált a CEU rektora arra, hogy a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.