Tüntetést szerveznek a BGE-s hallgatók az egyetem vezetése ellen

A szervezők szerint az egyetem az utóbbi időben olyan változásokon esett át, amit sem a hallgatók, sem pedig a tanárok nem támogatnak. A rektor szerint az átalakítással a korábbi széttagoltság megszüntetése volt a cél.

Az Eduline szerkesztősége olvasói levelet kapott egy BGE-re járó hallgatótól, aki szerint a megmozdulás célja, hogy a diákok közösen kiálljanak és kinyilvánítsák a véleményüket "a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemi körül kialakult hibás működésről."

Pont emiatt október 20-án, hétfőn 14 órára tüntetést szerveznek a BGE Marketing és Üzleti Kommunikáció Kar (MÜKK) Alkotmány utcai épülete elé.

A fejetlenség mellett a hallgatók semmibe vannak véve és semmilyen válaszokkal, illetve elnyomással akarják szőnyeg alá söpörni a problémákat

- olvasható az esemény Facebook-oldalán, melyre cikkünk írásáig több mint kétszázan jelezték biztosan a részvételüket.

A BGE átszervezésével az Eduline-on is foglalkoztunk korábban, hiszen az egyetem Mátyásföldről beköltözött a belvárosba, ezzel párhuzamosan pedig több kart is összevontak.

A változások elsősorban a Nemzetközi Gazdálkodás Kart (NGK) és a Marketing és Üzleti Kommunikáció Kart (MÜKK) érintették. Utóbbi hallgatóit az NGK eddig is szűkös épületébe helyezték át, így a diákok szerint sokszor egyszerűen nem férnek be az óráikra. A probléma nem csak a tantermek szűkösségéből fakad: nincs elegendő oktató sem ahhoz, hogy minden kurzust a megszokott módon megtartsanak.

Egy logisztika szakos hallgatót például arról tájékoztattak a félév első napján, hogy a férőhelyhiány miatt már több mint 570 kurzusbővítési kérelmet kaptak, ám ezek nagy részét még el sem kezdték feldolgozni. Volt, aki arról számolt be, hogy minden férőhely-bővítési kérelmét, amelyet beadott, elutasították.

Az átalakítások kapcsán a BGE rektora, Andor György a Qubitnak egy interjúban októberben úgy fogalmazott, hogy az átalakításoknak semmi köze a mátyásföldi kampusz ügyéhez, szerinte "ez már egy évek óta húzódó ügy, a költözést pedig most lépte meg az egyetem”.

Andor kiemelte, hogy az intézmény különleges helyzetben van, mivel „három korábban különálló intézményből olvadt össze”, amelyek „akkor még főiskolák voltak, de mai szemmel nézve már kisebb egyetemeknek számítanának”. Ez az összeolvadás eredményezte, hogy a BGE ma „több kis egyetemből jött létre egy nagy egyetemmé”, amelynek népszerűsége folyamatosan nő a jelentkezések és a felvételik számában is.

A rektor hangsúlyozta, hogy a korábbi széttagoltság megszüntetése kulcsfontosságú cél volt: „az egyetem egymástól távol eső kampuszain fizikailag és szakmailag is különálló oktatási egységek működtek, tavaszig még az órák is máskor kezdődtek és értek véget”. Ennek felszámolása azonban olyan komplex feladatokat vont maga után, mint például „a szervezeti átalakítás, a költözés, valamint a tantervek frissítése”.

Frissítés 10.08.:

Cikkünk megjelenése után a BGE arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a " Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem vezetése folyamatos kapcsolatban áll az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal, akikkel legutóbb hétfőn (10.06.) este folytatott hosszú és eredményes egyeztetést. Ennek egyik gyors eredményeként jövő hét elején rektori fórumot tart az Egyetem a hallgatói számára."

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.