Megszűnik a Budapesti Gazdasági Egyetem egyik kampusza és kollégiuma is

Az oktatást 2025 szeptemberétől a belvárosi helyszínekre szervezik át.

  • Székács Linda

"2025 nyarán a BGE elhagyja a mátyásföldi épületegyüttesét, mivel annak elhelyezkedése, építészeti adottságai és kihasználtsága az egyetem távlati terveihez nem illeszthető. A jelenleg ott futó szakok oktatási helyszíne 2025 szeptemberétől a Belvárosban, jórészt az Alkotmány és a Markó utcai egyetemi épületekben lesz. (A többi szak oktatási helye nem változik.)" - jutott el Dr. Andor György, a BGE rektorának levele az Eduline-hoz.

Az egyetem hallgatóinak címzett levélben a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora azt írja; a kampusz bezárása az egyetem átfogó fejlesztési és korszerűsítési programjának része, ami mögött "a BGE fejlődése, az egyetemi oktatást övező piaci környezet változása, az egyes üzleti szakterületek átalakulása, valamint a hallgatói szokások és elvárások változásai állnak."

Ennek részeként a BGE szakjai nem változnak, viszont az ezeket felölelő akadémiai szervezet igen, és az eddigi három kar helyett négy működik majd tovább.

"A jelenlegi PSZK Menedzsment Karra, valamint Pénzügy és Számvitel Karra válik szét, míg a jelenlegi KKK és KVIK karokból Marketing és Üzleti Kommunikáció Kar, valamint Nemzetközi Gazdálkodás Kar alakul" - írja, hozzátéve, hogy a 2025 őszétől belépő új évfolyamok esetén lényegesen megváltoznak majd az egyes szakok tantervei.

A mátyásföldi épületeggyüttes elhagyása miatt a mátyásföldi kollégiumot is bezárják majd. Helyette egy "lehetőség szerint bővített kapacitású, színvonalában és árazásában is megfelelő, a belvárosi kampuszhoz közeli" kollégium kiváltásán dolgoznak.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.