Hankó Balázs: „A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli”

A kulturális és innovációs miniszter szerint a magyar egyetemeknek komoly „ellenszélben” kell helytállniuk, hiszen – állítása szerint – árulók és besúgók próbálják akadályozni versenyképességüket. Ennek ellenére úgy látja, az intézmények világszínvonalon teljesítenek.

Szeptember 5-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján tartott beszédet Hankó Balázs, amelyre a 444 figyelt fel. Az érdeklődők a teljes eseményt visszanézhetik, de néhány részlet különösen figyelemre méltó.

Hankó Balázs szerint „jó ma fiatalnak lenni Magyarországon”, minden más kutatás szerint viszont inkább nem

A beszéd körülbelül 26. percében a miniszter kiemelte, milyen nehézségekkel kell szembenézniük az intézményeknek, amikor nemzetközi színtéren próbálják bizonyítani versenyképességüket:

„Az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával, idetelepített besúgókkal és árulókkal küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen. De mindezek ellenére tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában – a korábbi hét helyett.”

Pataky Attila óriásit ment egy tanévnyitón és erről még videó is készült

Hankó Balázs az egyetemi modellváltást is sikertörténetként értékelte, amely szerinte jelentősen hozzájárult a felsőoktatás fejlődéséhez:

„A működési támogatás megháromszorozódott, a teljesítmény elve vált uralkodóvá. Több teljesítmény, jobb finanszírozás – mert ez a fiatalok, az önök és a nemzet érdeke. Az 1920-as Klebelsberg-féle egyetemfejlesztés után a magyar felsőoktatás most második aranykorát éli. Akkor is kicsivé és gyengévé akarták tenni Magyarországot.”

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.