Hankó Balázs: „A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli”

A kulturális és innovációs miniszter szerint a magyar egyetemeknek komoly „ellenszélben” kell helytállniuk, hiszen – állítása szerint – árulók és besúgók próbálják akadályozni versenyképességüket. Ennek ellenére úgy látja, az intézmények világszínvonalon teljesítenek.

Szeptember 5-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján tartott beszédet Hankó Balázs, amelyre a 444 figyelt fel. Az érdeklődők a teljes eseményt visszanézhetik, de néhány részlet különösen figyelemre méltó.

Hankó Balázs szerint „jó ma fiatalnak lenni Magyarországon”, minden más kutatás szerint viszont inkább nem

A beszéd körülbelül 26. percében a miniszter kiemelte, milyen nehézségekkel kell szembenézniük az intézményeknek, amikor nemzetközi színtéren próbálják bizonyítani versenyképességüket:

„Az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával, idetelepített besúgókkal és árulókkal küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen. De mindezek ellenére tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában – a korábbi hét helyett.”

Pataky Attila óriásit ment egy tanévnyitón és erről még videó is készült

Hankó Balázs az egyetemi modellváltást is sikertörténetként értékelte, amely szerinte jelentősen hozzájárult a felsőoktatás fejlődéséhez:

„A működési támogatás megháromszorozódott, a teljesítmény elve vált uralkodóvá. Több teljesítmény, jobb finanszírozás – mert ez a fiatalok, az önök és a nemzet érdeke. Az 1920-as Klebelsberg-féle egyetemfejlesztés után a magyar felsőoktatás most második aranykorát éli. Akkor is kicsivé és gyengévé akarták tenni Magyarországot.”

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.