Hankó Balázs: „A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli”

A kulturális és innovációs miniszter szerint a magyar egyetemeknek komoly „ellenszélben” kell helytállniuk, hiszen – állítása szerint – árulók és besúgók próbálják akadályozni versenyképességüket. Ennek ellenére úgy látja, az intézmények világszínvonalon teljesítenek.

Szeptember 5-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján tartott beszédet Hankó Balázs, amelyre a 444 figyelt fel. Az érdeklődők a teljes eseményt visszanézhetik, de néhány részlet különösen figyelemre méltó.

Hankó Balázs szerint „jó ma fiatalnak lenni Magyarországon”, minden más kutatás szerint viszont inkább nem

A beszéd körülbelül 26. percében a miniszter kiemelte, milyen nehézségekkel kell szembenézniük az intézményeknek, amikor nemzetközi színtéren próbálják bizonyítani versenyképességüket:

„Az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával, idetelepített besúgókkal és árulókkal küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen. De mindezek ellenére tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában – a korábbi hét helyett.”

Pataky Attila óriásit ment egy tanévnyitón és erről még videó is készült

Hankó Balázs az egyetemi modellváltást is sikertörténetként értékelte, amely szerinte jelentősen hozzájárult a felsőoktatás fejlődéséhez:

„A működési támogatás megháromszorozódott, a teljesítmény elve vált uralkodóvá. Több teljesítmény, jobb finanszírozás – mert ez a fiatalok, az önök és a nemzet érdeke. Az 1920-as Klebelsberg-féle egyetemfejlesztés után a magyar felsőoktatás most második aranykorát éli. Akkor is kicsivé és gyengévé akarták tenni Magyarországot.”

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.