Megszavazták a törvénymódosítást: egy év haladékot kaptak a külföldi egyetemek

A parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

  • MTI
Túry Gergely

A Ház 118 igen, 31 nem és 1 tartózkodás mellett döntött kedden a felsőoktatási törvény módosításáról a kormány kezdeményezésére. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett indítvány arra hivatkozott, hogy a jogszabály szerinti nemzetközi megállapodást eddig csak a McDaniel College Budapesttel kötötte meg Magyarország, a többi intézmény esetében a tárgyalási szakaszban tartanak.

A kormány - részben a Velencei Bizottság véleményére is utalva - a határidő meghosszabbítását tartotta szükségesnek a jogkövetés megkönnyítése érdekében. Trócsányi László korábban azt nyilatkozta: a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre is. Emlékeztetett: a Velencei Bizottság világossá tette, hogy a felsőoktatási intézmények szabályozása nemzeti hatáskör.

A parlament április 4-én fogadta el a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére vonatkozó szigorításokat. E szerint a jövőben akkor adhat oklevelet ilyen intézmény, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. További feltétel, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön.

Újabb világrangsor: az ELTE és a Semmelweis vezet a magyar egyetemek közül

A 611. helyen végzett a Semmelweis Egyetem a Center of World University Rankings (CWUR) világ ezer legjobb felsőoktatási intézményét felsorakoztató rangsorában. Hat magyar egyetem került fel a listára, a Semmelweis az ELTE után a 2. legjobb a hazai intézmények között, és 20 helyet javított tavalyi (631. helyezés) eredményéhez képest - írta közleményében a Semmelweis Egyetem.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.