Újabb világrangsor: az ELTE és a Semmelweis vezet a magyar egyetemek közül

A 611. helyen végzett a Semmelweis Egyetem a Center of World University Rankings (CWUR) világ ezer legjobb felsőoktatási intézményét felsorakoztató rangsorában. Hat magyar egyetem került fel a listára, a Semmelweis az ELTE után a 2. legjobb a hazai intézmények között, és 20 helyet javított tavalyi (631. helyezés) eredményéhez képest - írta közleményében a Semmelweis Egyetem.

  • Eduline
túry

A CWUR 27 770 felsőoktatási intézmény közül, nyolc szempont alapján választotta ki a világ ezer legjobb egyetemét, figyelembe vették például az oktatás minőségét, a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit, az oktatók kiválóságát, a publikációk számát, az idézési arányt és a szabadalmak számát.

A Semmelweis Egyetem a legmagasabb pontszámokat az oktatás minősége és a oktatói kiválóság kategóriákban érte el, amelyet az egyetemen végzettek, valamint az egyetem oktatói által elnyert nemzetközi díjak, elismerések száma alapján határoztak meg.

A rangsorban a magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett az élen (515.), a második lett a Semmelweis Egyetem (611.), őket követik a rangsorban a Debreceni Egyetem (694.), a Szegedi Tudományegyetem (762.), a Pécsi Tudományegyetem (885.) és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (898.). A rangsor élén három egyesült államokbeli egyetem végzett: a Harvard, a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology.

Itt az új egyetemi rangsor: nyolc magyar egyetem került fel a listára, tarolnak az orosz intézmények

Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.