A 611. helyen végzett a Semmelweis Egyetem a Center of World University Rankings (CWUR) világ ezer legjobb felsőoktatási intézményét felsorakoztató rangsorában. Hat magyar egyetem került fel a listára, a Semmelweis az ELTE után a 2. legjobb a hazai intézmények között, és 20 helyet javított tavalyi (631. helyezés) eredményéhez képest - írta közleményében a Semmelweis Egyetem.
A CWUR 27 770 felsőoktatási intézmény közül, nyolc szempont alapján választotta ki a világ ezer legjobb egyetemét, figyelembe vették például az oktatás minőségét, a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit, az oktatók kiválóságát, a publikációk számát, az idézési arányt és a szabadalmak számát.
A Semmelweis Egyetem a legmagasabb pontszámokat az oktatás minősége és a oktatói kiválóság kategóriákban érte el, amelyet az egyetemen végzettek, valamint az egyetem oktatói által elnyert nemzetközi díjak, elismerések száma alapján határoztak meg.
A rangsorban a magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett az élen (515.), a második lett a Semmelweis Egyetem (611.), őket követik a rangsorban a Debreceni Egyetem (694.), a Szegedi Tudományegyetem (762.), a Pécsi Tudományegyetem (885.) és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (898.). A rangsor élén három egyesült államokbeli egyetem végzett: a Harvard, a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology.
Itt az új egyetemi rangsor: nyolc magyar egyetem került fel a listára, tarolnak az orosz intézmények
Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
