A fiatalok szerint generációjuk mentális állapota aggasztó, a szorongás mindennapossá vált, miközben a túlterhelt szakemberek miatt sokan nem jutnak megfelelő segítséghez.
Közel száz, 14–19 éves diákönkormányzati képviselő vett részt a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) által szervezett IV. Diákönkormányzatok Országos Találkozóján, ahol a fiatalok a diákérdekképviselet legfontosabb kihívásairól és a generációjukat érintő problémákról beszélgettek – derül ki a szervezet MTI-hez eljuttatott közleményéből.
A rendezvényen tartott workshopokon a diákok egyik legsúlyosabb problémaként a fiatalok mentális állapotát emelték ki. Tapasztalataik szerint a szorongás mindennapossá vált, a segítségnyújtásra hivatott szakemberek azonban túlterheltek, így sokan nem kapják meg a szükséges támogatást. A résztvevők szerint ezen sürgősen változtatni kellene.
A mentális egészség mellett a diákérdekképviselet nehézségei is előkerültek: a fiatalok arról számoltak be, hogy az iskolai és települési döntéshozók támogatásának hiánya megnehezíti az érdekérvényesítést. Emellett a diákönkormányzatok gyakran saját anyagi források nélkül működnek, ami a programok megszervezését is akadályozza. További kihívást jelent számukra, hogy társaikat bevonják a közösségi életbe.
A találkozón politikai és közéleti szereplők is részt vettek, akik a fiatalok társadalmi részvételének fontosságáról beszéltek. A rendezvény célja az volt, hogy a diákönkormányzati képviselők szakmai támogatást kapjanak, megosszák egymással tapasztalataikat, és közvetlen párbeszédet folytathassanak a döntéshozókkal.
A fiatalok mentális állapotával kapcsolatos aggodalmakat egy októberben közzétett, országosan reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják. Az IDEA Intézet az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készített felmérése szerint a 14–19 évesek 41 százaléka alacsony mentális jóllétről számolt be, 37 százalékuk pedig gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napját. A kutatásból az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával egyre kedvezőtlenebbek az eredmények, miközben sok fiatal attól tart, hogy nem vennék komolyan, ha segítséget kérne.
Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel, hanem szorongást, szégyenérzetet és önértékelési problémákat is okozhat a diákoknak.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
