A tanév végén és az érettségi időszakban ismét előkerül egy régóta vitatott iskolai gyakorlat: a tanárok sok helyen ma is az egész osztály előtt ismertetik a diákok eredményeit, vagy név szerint felolvassák az év végi, illetve érettségi osztályzatokat.
A Tanítanék Mozgalom oldalán, a Szabad Vonalzón megjelent írás szerint ez a gyakorlat mára több szempontból is megkérdőjelezhetővé vált. A cikk szerzője, Nagy Gábor arra hívja fel a figyelmet, hogy személyes adatról van szó:
A diákok neve és ezzel összekapcsolt tanulmányi eredménye egyértelműen személyes adatnak minősül.
A GDPR alapelvei alapján minden esetben meg kell vizsgálni, hogy valóban szükséges-e az eredmények nyilvános közlése. Nagy Gábor úgy véli, az értékelés célja alapvetően az, hogy az információ eljusson az érintett tanulóhoz, ehhez pedig nincs szükség arra, hogy azt az osztálytársak vagy mások is megismerjék.
„Minden pedagógusnak fel kell tennie magának a kérdést: vajon szükséges-e az eredmények felolvasása a célok eléréséhez?” – fogalmaz.
Nem motivál, hanem szorongást okoz
Nagy szerint a probléma nem csupán jogi természetű. A nyilvános értékelés jelentős érzelmi terhet is jelenthet a diákok számára, főleg azoknak, akik gyengébben teljesítenek vagy egyébként is szorongással küzdenek. A nyilvános jegyismertetés pedig szorongást kelthet, megszégyenítő helyzetet teremthet, erősítheti a diákok közötti versengést és hosszú távon ronthatja az önértékelést.
A nyilvános értékelés nem motivál, hanem blokkol. A tanulás egyik alapfeltétele a biztonságos környezet, ahol a hibázás nem jár megszégyenítéssel
– fogalmaz Nagy, és külön kiemeli, hogy míg egy jó eredmény nyilvános kihirdetése egyes tanulóknak sikerélményt jelenthet, mások számára kifejezetten kellemetlen vagy akár traumatikus élmény lehet.
Vannak alternatívák
Nagy Gábor szerint az eredményeket több olyan módon is lehet közölni a diákokkal, amely egyszerre biztosítja a tájékoztatást és a magánszférájuk védelmét. Ilyen lehet például az elektronikus napló használata, a személyes közlés vagy más, zárt hozzáférésű kommunikációs forma, például jelszó, kód alapján történő kifüggesztés.
„A jegyek felolvasása egy régi gyakorlat, amely mára tarthatatlanná vált – jogilag, pedagógiailag és emberileg egyaránt. Ideje elengedni” – zárja a cikket.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
