Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott. Emellett egy országos kortárssegítő program kialakítását is szorgalmazzák.
Az Országos Diáktanács Mentálhigiénés Munkacsoportja 2025 őszén kezdte meg működését, egyik legfontosabb céljuk pedig a magyar diákok mentális állapotának és az őket érő kihívásoknak a feltérképezése – számolt be róla a Diáktájékoztatás.
Az országos diákmentálhigiénés felmérés többek között az iskolai leterheltséget, a megfelelési kényszert, a diákok lelkiállapotát, a közösségi média hatásait és a segítségkérési lehetőségeket vizsgálja. A kérdőívben az iskolapszichológusok elérhetőségével és működésével kapcsolatos tapasztalatokra is rákérdeznek.
A próbamérés 2026 februárjában zárult le, amelyben egy Heves és egy Veszprém vármegyei gimnázium közel 500 diákja vett részt. A visszajelzések alapján továbbfejlesztették a kérdőívet, majd megkezdődött az országos adatfelvétel is. Egy vármegyében már lezárult a felmérés, további kettőben pedig még zajlik. A kérdőív újabb szakaszában az általános szorongás mellett már a klímaszorongást és a politikai szorongást is vizsgálják.
Az UNICEF meghatározása szerint a klímaszorongás az éghajlatváltozás és annak következményei miatt jelentkező aggodalmat, félelmet vagy tehetetlenségérzést jelenti. A fiatalok például attól tarthatnak, hogyan befolyásolja a klímaváltozás a saját jövőjüket. Az UNICEF hangsúlyozza, hogy ezek az érzések önmagukban nem jelentenek mentális betegséget, ugyanakkor problémát okozhatnak, ha már a mindennapi életet is megnehezítik.
A politikai szorongás ezzel szemben a politikai eseményekhez, a társadalmi konfliktusokhoz és a politikai jövő bizonytalanságához kapcsolódó aggodalmat és stresszt jelenti. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) szerint a politikai történések miatti tartós stressz a mentális és a fizikai jóllétre is hatással lehet.
A 2026-os Országos Diákparlament 28. ajánlása egy egységes ifjúsági kortárssegítő program kialakítását szorgalmazza. A kortárssegítés lényege, hogy a fiatalok megfelelő felkészítésben részesült, hozzájuk hasonló korú segítőkhöz fordulhassanak a problémáikkal.
Ennek azért lehet jelentősége, mert bizonyos nehézségekről a diákok könnyebben beszélnek a kortársaikkal, mint a felnőttekkel. A kortárssegítők meghallgathatják és támogathatják társaikat, illetve segíthetnek abban, hogy szükség esetén szakemberhez forduljanak.
A munkacsoport ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kortárssegítés nem helyettesítheti a pszichológusok és más szakemberek munkáját, hanem megfelelő szakmai háttérrel kiegészítheti azt.
Az Országos Diáktanács a következő időszakban szeretné minél több középiskolára kiterjeszteni a mentálhigiénés felmérést. A cél, hogy az összegyűjtött adatok alapján országos helyzetkép készüljön, majd a diákok tapasztalataira építve egy mentálhigiénés ajánláscsomagot is összeállítsanak.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
