A magyar tinédzserek jelentős részének mindennapjait meghatározza a szorongás és a stressz, miközben sokan attól tartanak, hogy ha segítséget kérnének, nem vennék őket komolyan – derül ki az IDEA Intézet által, az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készített országosan reprezentatív kutatásból.
A Mentális Egészség Világnapja alkalmából közzétett felmérés szerint a 14–19 évesek 41 százaléka ért el alacsony mentális jóllétet jelző pontszámot a WHO-5 jólléti kérdőíven.
A mérőeszköz a válaszadást megelőző két hét közérzetét vizsgálja, többek között azt, hogy a fiatalok mennyire érezték magukat vidámnak, nyugodtnak, aktívnak és kipihentnek. A kutatás öt kategóriát különített el a kiemelkedőtől a jelentősen csökkent jóllétig - a 41 százalékba azok kerültek, akik a két legalacsonyabb kategória valamelyikébe tartoztak.
A tanulmány ezt „fenyegetett mentális állapotként” határozza meg, fontos viszont, hogy ez nem jelent pszichiátriai diagnózist, arra azonban utalhat, hogy az érintett fiatalok lelkiállapota fokozott figyelmet és támogatást igényel.
A 18–19 éveseknél különösen rosszak az eredmények
A kutatás egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy az életkor előrehaladtával jelentősen emelkedik azoknak az aránya, akik alacsony mentális jóllétről számolnak be: míg a 14–15 évesek mindössze 12 százaléka került ebbe a kategóriába, addig a 16–17 éveseknél már 49 százalék volt ugyanez az arány. A 18–19 évesek körében pedig tízből több mint hat fiatalt, 62 százalékot soroltak az alacsony jólléti kategóriába.
A nemek között is látványos különbséget mértek: a lányok 47 százaléka ért el alacsony mentális jóllétet jelző eredményt, míg a fiúknál 34 százalék volt ez az arány.
Sok fiatal már reggel szorong
A megkérdezettek 37 százaléka arról számolt be, hogy gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napját, de ennél is valamivel magasabb, 39 százalék azoknak az aránya, akiknél a stressz valamilyen testi tünettel is együtt jár. Ilyen lehet például a gyomorfájás, a heves szívdobogás vagy az izzadás.
A bizonytalanság ráadásul nemcsak a jelenlegi mindennapokra vonatkozik, a fiatalok 43 százaléka ugyanis attól is fél, hogy nem fogja tudni eldönteni, mihez kezdjen az életével.
A szégyen és a bizalmatlanság is visszatarthatja őket a segítségkéréstől
A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, mi akadályozhatja meg a fiatalokat abban, hogy segítséget kérjenek, ha lelki problémákkal küzdenek. A válaszok alapján az egyik legnagyobb visszatartó erő a szégyenérzet, de sokan attól is tartanak, hogy a problémáikat nem veszik majd komolyan. A megkérdezettek fele szerint a fiatalokat az is visszatarthatja a segítségkéréstől, hogy félnek attól, hogy kitudódnak a személyes problémáik.
Van azonban egy ennél jóval gyakorlatiasabb akadály is: sokan egyszerűen nem tudják, kitől kérhetnének segítséget. A válaszadók 42 százaléka szerint a kortársaik azért sem fordulnak szakemberhez vagy más felnőtthöz, mert nem tudják, hová fordulhatnának a lelki problémáikkal.
Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ezért nem elég pusztán arra biztatni a gyerekeket, hogy beszéljenek a problémáikról, olyan környezetre is szükség van, amelyben bízhatnak abban, hogy valóban meghallgatják és komolyan veszik őket.
Több segítséget adnának a szülőknek és a tanároknak
A támogatási lehetőségek közül a legtöbben a körülöttük lévő felnőttek jobb felkészítését tartanák hasznosnak – szerintük a szülőknek és a pedagógusoknak több segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy időben felismerjék a lelki problémák jeleit, és megfelelően tudjanak reagálni rájuk.
Emellett a megkérdezettek csaknem fele, 48 százaléka szeretné, ha könnyebben elérhető lenne az ingyenes vagy legalább megfizethető pszichológiai segítség, emellett a fiatalok 46 százaléka több iskolai beszélgetést, stresszkezelő vagy önismereti foglalkozást is hasznosnak tartana. Tízből körülbelül négyen, 42 százalék pedig a kortárssegítő programokat is jó megoldásnak gondolja, amelyekben hasonló nehézségekkel küzdő fiatalok segíthetik egymást.
Az UNICEF Magyarország szerint a fiatalok válaszaiból az látszik, hogy a mentális problémák kezeléséhez nemcsak arra van szükség, hogy a gyerekek merjenek segítséget kérni, hanem arra is, hogy legyenek körülöttük olyan felnőttek és könnyen elérhető szolgáltatások, amelyekhez valóban fordulhatnak.
Több mint nyolcszáz fiatalt kérdeztek meg
A kérdőíves kutatás 803 magyarországi, 14–19 éves fiatal bevonásával készült 2026. június 11. és július 13. között. A minta életkor, nem, településtípus és régió szerint reprezentatív. Azonban az eredmények értelmezésénél érdemes figyelembe venni az adatfelvétel időpontját is: a fiatalokat éppen a tanév végén és a nyári szünet kezdetén kérdezték meg.
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
