Nem ért egyet az oktatási államtitkársággal, megtartja az október 27-i tüntetést a HÖOK
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint nem történt előrelépés a keddi, az új felsőoktatási...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint nem történt előrelépés a keddi, az új felsőoktatási...
Folytatódnak az egyeztetések az új felsőoktatási törvény két legvitatottabb pontjáról, a hallgatói szerződésekről és...
A korábbi botrányos kiszivárgott hírekhez képest valamennyire puhult a Hoffmann Rózsa nevéhez fűződő felsőoktatási...
Kende Judit pszichológus beszél az új felsőoktatási koncepcióról.
Az egyetemek és főiskolák jelenlegi, államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóinak nem kell tartaniuk attól...
Demonstrációt tartott a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Karának hallgatói önkormányzata pénteken Sárospatakon.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) október 27-re szervez demonstrációt a kormány felsőoktatási tervei ellen az oktatási államtitkárság épülete elé. A budapesti és vidéki egyetemeken a következő hetekben több hallgatói fórumot is tartanak majd - időpontok és helyszínek.
Ezernél több hallgató tüntetett a felsőoktatási törvény koncepciója ellen szerdán a Debreceni Egyetem főépülete előtt - az egyetemisták léggömbökre erősítették a tervezetet jelképező lapokat.
Október 27-én tartják országos demonstrációjukat az új felsőoktatási törvény - többek között a hallgatói szerződések és az önköltséges képzések bevezetése - ellen tiltakozó egyetemisták. A hallgatók az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete elé vonulnak, kérdéseiket és véleményüket pedig eljuttatják az önkormányzati és országgyűlési képviselőkhöz. A demonstráció plakátjai már elkészültek.
Mégsem tiltják meg az egyetemről, főiskoláról elbocsátott hallgatóknak az újrafelvételizést - írja a szerdai Magyar Hírlap Dux László felsőoktatási helyettes államtitkárra hivatkozva.
A kormány nem akarja megszüntetni a Kaposvári Egyetemet, az intézmény jövője „megkérdőjelezhetetlen” – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Kaposváron.
Nemcsak a következő években felvételizőkre, hanem a már végzett hallgatókra is vonatkozhat az az új szabály, amely alapján elveszítik a diplomát azok az egyetemisták, akik öt éven belül nem államvizsgáznak.
Nem ért egyet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerepének csökkentésével és az "egyetem" kategória megszüntetésével a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), az állam szerepének erősödését azonban jó lépésnek tartják.
„A magyar felsőoktatásért is felelős minisztérium vezetője súlyos tévedésben él, érvrendszerét sztereotípiákra építi” – így reagált Réthelyi Miklós hvg.hu-nak adott interjújára az ELTE bölcsészkarának hallgatói önkormányzata. A nemzetierőforrás-miniszter szerint "véget kell vetni az akár évtizedig is elnyúló egyetemista életformának, nem lehet valaki örök bölcsész”.
Az athéni oktatási minisztérium épülete előtt követelték az új felsőoktatási törvény érvénytelenítését a hallgatók.
Levélben kért egyeztetést az oktatási államtitkártól a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata. Az egyetemisták szerint a felsőoktatási tervezet figyelmen kívül hagyja jogaikat, és veszélybe sodorja az intézmények működését.
Akár évi másfél-kétmillió forintot is fizethetnek az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló egyetemisták, ha a kormány után a parlament is rábólint a felsőoktatási törvény tervezetére. Az eduline által megkérdezett közgazdász szerint a hallgatóknak még a világ legjobb egyetemein sem kell kifizetniük a képzés teljes árát, az oktatási államtitkárság terve így igazi "hungarikum" lehet.
A kreditalapú finanszírozás is bekerült a felsőoktatási törvény tervezetébe - mondta a Kossuth Rádiónak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Ez azt jelenti, hogy ha egy hallgató nem teljesít egy tantárgyat, ki kell fizetnie a tárgy oktatásának költségeit.
„Remélem, hogy a törvény nem lesz végül ilyen rigorózus” – így reagált a Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a felsőoktatási koncepcióban szereplő szigorú előírásokra, amelyek alapján csak az a felsőoktatási intézmény kapná meg a tudományegyetem címet, amely legalább nyolc kart működtet. A Semmelweis Egyetem – amelynek a tárcavezető korábban rektora volt – ez alapján elveszíti kutatóegyetemi minősítését.
Az új felsőoktatási koncepció helyhez kötné a külföldre készülő diplomásokat, ezért felmerül a kérdés, nem tervez-e hasonlót a minisztérium a Magyarországon maradó pályaelhagyók esetében is. Az oktatási államtitkárságon azt mondják, nincs szó ilyesmiről, a HÖOK szerint az összes röghözkötő szerződés értelmetlen, az oktatáskutató pedig a végig nem gondolt oktatási kormányzati rögtönzés részeként tekint minderre - írja a hvg.hu.