A hallgatók szerint „a NEFMI nem ismeri a magyar felsőoktatási intézmények belső viszonyait. Példának okáért az ELTE Bölcsészettudományi Karán egy tárgyat maximum háromszor lehet felvenni és négyszer lehet belőle vizsgát megkísérelni. Egy félévben pedig nem több, mint kettő vizsga engedélyezett, sőt egyes vizsgák esetében –  ilyenek például a nyelvszakok nyelvi alapvizsgái – félévente maximum egy”. A hvg.hu interjúját itt olvashatod el.

Ugyancsak tény, hogy „a bölcsész végzettségű hallgatók elhelyezkedési esélyei nem rosszabbak, mint a más képzési területen végzett társaiké, ezt a munkaügyi központok és az ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszerének felmérései igazolják” - írják nyílt levelükben.
 
A hallgatói önkormányzat úgy véli, a miniszter nyilatkozata alapján „feleslegesek a nyelvtanárok; a különböző cégeknél dolgozó európai és európán kívüli kultúrákat magas színvonalon ismerő, ezért az ezen országokból érkező üzleti, illetve diplomáciai küldöttségekkel a legmagasabb szinten tárgyalóképes szakemberek; a magyar és az egyetemes kultúra őrzői és újrafelfedezői (levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok, egyiptológusok, régészek), a humánum mint érték őrzői; valamint a jelenlegi és jövőbeni magyar értelmiség nagy gondolkodói”. „Amennyiben igen, akkor Magyarország lemondhat egyik legfontosabb erőforrásáról, a szakmájához értő, demokratikus elveket valló humán értelmiségről” – írták.

"A felsőoktatás átalakítása csak egy olyan átgondolt koncepción alapulhat, amely épít a közoktatásra, és nem rövidtávú célokat tűz maga elő. Úgy véljük, minden tudományág egyenrangú, a gazdaság egyes szereplői által gerjesztett kampányoktól függetlenül" - áll a levélben.

eduline