A Magyar Rektori Konferencia szeptember 22-én nyilatkozatban fogalmazta meg elvárásait az akkor még csak koncepciójában ismert törvénytervezetről. Bár véleménynyilvánításuk nem volt hatástalan, annak egyes részei visszaköszönnek a tervezetben, alapvetően kormányzati szándékok jelennek meg a dokumentumban, mondta Bódis József az mr1-Kossuth Rádiónak.

A rektori konferencia javaslatára került például a tervezetbe, hogy a finanszírozás kreditalapú legyen, amely a hallgatókat jobb teljesítményre ösztönzi, és az intézményeknek plusz forrásokat biztosít. A felsőfokú tanintézmények autonómiájának kérdésében azonban nem történt előrelépés, Bódis József úgy fogalmazott, a szabályozás sok tekintetben kézi vezérlésűnek tűnik.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke a törvénytervezet további problémájának tartja, hogy évről évre kormányrendeletekkel szabályoznák a képzési szerkezetben a humán- és reálműveltségi területek arányát, vagyis azt, hogy mennyi bölcsészre, természetettudományos és műszaki képzettségű szakemberre van szükség. A munkaerőpiac változásainak és igényeinek monitorozására egy új testület is felállna.

Bódis szerint azonban nem az aktuális munkaerő-piaci helyzethez kell igazítani a felsőoktatás szabályozását, hanem a munkaerő-piaci trendekhez. A felálló testület akkor szolgálna jó célt, ha trendelemzéseket végezne és ajánlásokat fogalmazna meg, nem pedig akkor, ha az aktuális munkaerő piaci helyzetnek megfelelően befolyásolná az aktuális kormányrendeletek készítését.

A felsőoktatási struktúra szerkezetének átalakításáról – az egyetemi szintet megszüntetnék, csak főiskolák és tudományegyetemek maradnának – Bódis József azt mondta, ez a minőségi változást szolgálhatja, fontos kérdés azonban, hogy mennyi idő alatt kell majd felállítani az új struktúrát. A jövő évi költségvetés ismeretében – amely 30-40 milliárd forintot von el az intézményektől –, a jelenlegi struktúrában a felsőoktatás egyébként sem működtethető.

eduline