Komoly belső feszültség alakult ki Mráz Ágoston Sámuel körül az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az áprilisi választások után – írja a 24.hu több, az ügyre rálátó forrásra hivatkozva. A lap szerint egyes oktatók etikai vizsgálatot is indítanának a Nézőpont Intézet vezetője ellen.
A cikk szerint a Nézőpont Intézet vezetőjét kollégái elsősorban az április 12-ei választás előtt publikált közvélemény-kutatások miatt bírálták, amelyek jelentős fideszes előnyt mutattak. Több oktató szerint a mérések szakmailag súlyosan problémásnak voltak.
A 24.hu információi alapján az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében április 27-én tartottak egy feszült hangulatú értekezletet, ahol több kolléga is élesen kritizálta a politológus választási kampányban vállalt szerepét. Voltak, akik egyenesen „a szakma megcsúfolásának” tartották a történteket.
A kritikák nemcsak az oktatói kartól érkeztek: a cikk szerint a hallgatók is elégedetlenségüknek adtak hangot. Egy, a megbeszélésen részt vevő oktató úgy fogalmazott: „Az is kérdés, hogy oktathat valaki, aki ekkorát téved”. A beszámoló szerint Mráz Ágoston Sámuel azzal védekezett, hogy az akkori rendelkezésükre álló mérések alapján jutottak a nyilvánosságra hozott eredményekre.
A lap úgy tudja, az intézet vezetésénél szóba került az is, hogy a következő szemeszterben ne tartson kötelező előadásokat, csak szemináriumokat. Végül azonban Mráz az ELTE-n marad, és valószínűleg a következő félévben is tart majd szemináriumokat az Állam- és Jogtudományi Karon.
Az ADF nyílt levélben fordult Tanács Zoltánhoz, hogy mihamarabb megkezdjék az egyeztetéseket
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is.
