Mivel az új Nemzeti alaptanterv nem csak új tankönyveket, hanem hamarosan új érettségi követelményeket is hoz magával, a most kilencedikes diákoknak 2024-ben már az új rendszer szerint kell majd vizsgázniuk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mutatjuk.
Hogyan tovább a 2020/2021-es tanévben, miben változnak az új tankönyvek és hogyan dolgoznak majd az iskolaőrök? Heti hírösszefoglalónkat olvashatjátok.
Az új történelemkönyvek a cambridge-i egyetem történész professzora szerint nem gondolkodásra buzdítanak, hanem egy hamis, sokszor hazug múlt képét erőlteti majd a gyerekek fejébe.
Logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak majd a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltja az őstörténet, illetve jön egy új tantárgy: a digitális kultúra. Ez csak néhány változás, amit ősztől hoz az életbe lépő új tantervi szabályozás. Most összegyűjtött, mi mindenre kell számítani szeptembertől.
A járványtan is beépült a biológia-tananyagba, a diákok tanulnak majd a vírusterjedésről és megismerkedhetnek a legfrissebb evolúciós elméletekkel.
Az új Nemzeti alaptanterv nagyban befolyásolta az állami tankönyvek rendelését is. Látványos a csökkenés.
Bár a nyári szünet elindult és mindenki élvezi, hogy véget ért a tanítás, mégis sokakat foglalkoztat, hogy milyenek lesznek az új tankönyvek.
Az első osztályosok tankönyveiből szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei is.
Az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok.
A diákok után a tanárok is mehetnek majd külföldi nyelvtanfolyamra - írja a Népszava.
Az írásbeli érettségi vizsgák szigorú feltételek mellett fognak majd zajlani, a Klebelsberg Központ elnöke elmondta, ugyanakkor a vizsga idejére levehetik a kötelezően hordott maszkokat a diákok.
A 2020/21-es tanévben használatos iskolai tankönyvek rendelése a korábbi években megszokott ütemezés szerint április 1-jén kezdődött - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2020/2021-es tanév tankönyvjegyzékét.
Döntést várnak a kormánytól az oktatási szervezetek - a levegőben lóg a NAT bevezetése, az érettségi és a szakképzési törvény is. A koronavírus-kutató akciócsoport vezetője azt mondta, most úgy tűnik, a járványgörbét ellaposítottuk. Összeszedtük a mai nap legfontosabb híreit.
Úgy kell leadnia az iskoláknak a tankönyvrendeléseket a 2020/2021-es tanévre, hogy az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő könyvek még nem készültek el. A szakértők haladékot kérnek.
Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok, egyebek közt ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban - írta csütörtöki lapszámában a Magyar Nemzet.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) petíciót indított többek közt a NAT bevezetésének elhalasztása érdekében is. Szerintük a kialakult helyzetben a diákok, tanároknak, szülőknek egyaránt támogatásra van szükségük - ehhez pedig tehermentesíteni, segíteni kell őket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is reagált Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár kijelentésére, valamint a koronavírus okozta helyzetre is megoldást kínál, amelynek fontos része lenne főként az új Nemzeti alaptanterv (NAT) elhalasztása.
Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár kifejtette, hogyan is telik most egy tanár napja az új digitális oktatás idején. A feladatok között meglehetősen nehezen lenne rés az új Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésére.
A digitális munkarendre való átálláshoz elengedhetetlen az adminisztrációs feladatok csökkentése, a határidős feladatok – köztük a NAT és a szakképzési reform – elhalasztása - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform (CKP).
