Nem probléma, hogy a Nemzeti alaptanterv kerüli a rendszerváltás szót a Történettudományi Intézet szerint

A hatályos Nemzeti alaptanterv csak a rendszerváltoztatás megnevezést használja.

  • Tornyos Kata

„Kérdéses, hogy van-e támogatandó szóhasználat az 1989-1990 rendszerváltás/rendszerváltozás/rendszerváltoztatás eseménysorozat megnevezésére, mivel a hatályos NAT [Nemzeti Alaptanterv] és kerettanterv csak a rendszerváltoztatás megnevezést használja” – írta októberi állásfoglalásában a Történelemtanárok Egyletének (TTE) Bizottmánya. A kérdés tisztázása érdekében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetéhez (TTI) fordultak szakvéleményért. Az intézet válasza november elején meg is érkezett – hívta fel a Telex figyelmét a TTE.

Lényegében a Történettudományi Intézet szerint a rendszerváltoztatás szó használata is legitim, viszont szakmai körökben valóban elterjedtebb a rendszerváltás kifejezés. Azt is megmagyarázzák, hogy a rendszerváltás fogalom egy inkább a történelmi folyamatot leíró, az események értékelését mellőző kifejezés, míg a rendszerváltoztatás inkább arra a történelmi pillanatra utal, amikor az egyik rendszer megszűnt, a másik létrejött.

Az állásfoglalás, amely Mitrovits Miklós tudományos főmunkatárs szakvéleményén alapul, felidézi, hogy a rendszerváltás 1988 végéig csak elvétve jelent meg, 1989-ben viszont már egyértelműen ez vált a leginkább bevett fogalommá. Ezzel szemben a rendszerváltoztatás csak 1990-től jelent meg a közbeszédben, főleg jobboldali lapokban.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.