Nem probléma, hogy a Nemzeti alaptanterv kerüli a rendszerváltás szót a Történettudományi Intézet szerint

A hatályos Nemzeti alaptanterv csak a rendszerváltoztatás megnevezést használja.

  • Tornyos Kata

„Kérdéses, hogy van-e támogatandó szóhasználat az 1989-1990 rendszerváltás/rendszerváltozás/rendszerváltoztatás eseménysorozat megnevezésére, mivel a hatályos NAT [Nemzeti Alaptanterv] és kerettanterv csak a rendszerváltoztatás megnevezést használja” – írta októberi állásfoglalásában a Történelemtanárok Egyletének (TTE) Bizottmánya. A kérdés tisztázása érdekében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetéhez (TTI) fordultak szakvéleményért. Az intézet válasza november elején meg is érkezett – hívta fel a Telex figyelmét a TTE.

Lényegében a Történettudományi Intézet szerint a rendszerváltoztatás szó használata is legitim, viszont szakmai körökben valóban elterjedtebb a rendszerváltás kifejezés. Azt is megmagyarázzák, hogy a rendszerváltás fogalom egy inkább a történelmi folyamatot leíró, az események értékelését mellőző kifejezés, míg a rendszerváltoztatás inkább arra a történelmi pillanatra utal, amikor az egyik rendszer megszűnt, a másik létrejött.

Az állásfoglalás, amely Mitrovits Miklós tudományos főmunkatárs szakvéleményén alapul, felidézi, hogy a rendszerváltás 1988 végéig csak elvétve jelent meg, 1989-ben viszont már egyértelműen ez vált a leginkább bevett fogalommá. Ezzel szemben a rendszerváltoztatás csak 1990-től jelent meg a közbeszédben, főleg jobboldali lapokban.

Hozzászólások

„Nagyon gyorsan beszélnek, ha több szót kell beírnom másodpercek alatt, mindig elveszek” – a hallott szövegértés volt a legnehezebb az emelt angolérettségin

Összességében korrekt volt az idei emelt szintű angolérettségi, nem tartogatott sok meglepetést, és „csak egy kicsit volt nehezebb” mint a tavalyi középszintű feladatsor a megkérdezett diákok szerint. Csak a hallott szövegértés tempója volt gyors, és több helyes válasz is lehetséges volt.