Nem probléma, hogy a Nemzeti alaptanterv kerüli a rendszerváltás szót a Történettudományi Intézet szerint

A hatályos Nemzeti alaptanterv csak a rendszerváltoztatás megnevezést használja.

  • Tornyos Kata

„Kérdéses, hogy van-e támogatandó szóhasználat az 1989-1990 rendszerváltás/rendszerváltozás/rendszerváltoztatás eseménysorozat megnevezésére, mivel a hatályos NAT [Nemzeti Alaptanterv] és kerettanterv csak a rendszerváltoztatás megnevezést használja” – írta októberi állásfoglalásában a Történelemtanárok Egyletének (TTE) Bizottmánya. A kérdés tisztázása érdekében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetéhez (TTI) fordultak szakvéleményért. Az intézet válasza november elején meg is érkezett – hívta fel a Telex figyelmét a TTE.

Lényegében a Történettudományi Intézet szerint a rendszerváltoztatás szó használata is legitim, viszont szakmai körökben valóban elterjedtebb a rendszerváltás kifejezés. Azt is megmagyarázzák, hogy a rendszerváltás fogalom egy inkább a történelmi folyamatot leíró, az események értékelését mellőző kifejezés, míg a rendszerváltoztatás inkább arra a történelmi pillanatra utal, amikor az egyik rendszer megszűnt, a másik létrejött.

Az állásfoglalás, amely Mitrovits Miklós tudományos főmunkatárs szakvéleményén alapul, felidézi, hogy a rendszerváltás 1988 végéig csak elvétve jelent meg, 1989-ben viszont már egyértelműen ez vált a leginkább bevett fogalommá. Ezzel szemben a rendszerváltoztatás csak 1990-től jelent meg a közbeszédben, főleg jobboldali lapokban.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.