Hamarosan teljesen átalakul az érettségi követelmények rendszere, hiszen lassan már csak olyanok érettségiznek majd, akik az új alaptanterv szerint tanulnak. De mi lesz az idei vizsgákon? Mutatjuk.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint már az MTA és a Mathias Corvinus Collegium is dolgozhat az új nemzeti alaptanterv és a közoktatás átalakításán.
A minisztérium szerint az új Nat nemcsak hazafias, hanem komolyan csökkentette a diákoktól elvárt tananyag mennyiségét, még táblázatot is készítettek, hogy ezt megmutassák.
A jelenlegi kiadás 2018 óta van az iskolákban, viszont egy korábbi kiadásban még nem volt titok Krím 2014-es lerohanása és a szakadár államok kérdése sem. Időközben az Ukrán külügy is megszólalt az ügyben.
A nyolcadikosok az ukrajnai válság és háború megértéséhez témakörében kaptak finoman szólva is érdekes ábrát.
Legalább 50 százalékos béremelés a pedagógusoknak, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítása, a CEU „visszahívása”, a hallgatói nyilatkozat megszüntetése – többek között ilyen ígéreteket tartalmaz az ellenzék közös programja, amelyet Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és a szakpolitikusok szerda este ismertettek. Végigolvastuk az oktatási fejezetet, és kimazsoláztuk belőle a konkrétumokat.
A 2023/24-es tanévtől változnak az érettségi vizsgakövetelményei az új Nemzeti alaptanterv bevezetése miatt, de az előrehozott vizsgákat már 2022-ben az új követelményrendszer alapján kell megírni.
Tartson ismét 18 éves korig a tankötelezettség, jelentősen emeljék a tanárok, tanítók, óvónők fizetését, a modellváltó egyetemek kerüljenek vissza az államhoz, vagy legalább a kuratóriumokban cseréljék le a politikusokat egyetemi emberekre - ezeket tartják a legsürgetőbb feladatoknak az Eduline olvasói, akiket néhány napja arra kértünk, mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak, és a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek. Itt-ott érdekes válaszok születtek.
Az új Nemzeti alaptanterv sem oldott meg egy nagyon fontos kérdés: sem a diákok, sem a tanárok túlterheltsége nem csökkent.
Magyartanárok kérik magyartanárok segítségét - olyan tantervtervezetet szeretnének készíteni közösen, amely mindenki számára elfogadható.
Tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezették az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tankönyveit is a kerettantervekkel együtt - már gyűlnek a tapasztalatok.
Az új tankönyvekben határozott állásfoglalást olvashatnak a nyolcadikosok az abortusz kérdéséről, az önkielégítésről, sőt a homoszexualitásról is.
Úgy gondolják, második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket összetenni a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez.
Milyen óraszámban tanulnak majd magyart, éneket vagy éppen erkölcstant az általános iskola alsó tagozatába járók? Miből áll össze a heti 24-25 óra? Most minden kérdésre válaszolunk: itt a teljes tantárgylista.
Hajnal Gabriella szerint a tanárhiány kapcsán emlegetett többezres számok nem fedik a valóságot, az új tanárképzés pedig az emelt szintű érettségi anyagánál is több tudást ad majd a pedagógusok kezébe.
Ezek alapján először a 2023/2024-es tanév május-júniusi szezonjában vizsgáznak majd a diákok.
A minisztérium szerint 13,3 millió tankönyv nyomtatása van folyamatban, a szeptemberi tanévkezdésre az ígéretek szerint az iskolákban lesznek.
A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
Az indoklás szerint "költséghatékony és zavartalan tankönyvellátás biztosításához" erre van szükség.
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) szerint az egyes tankerületek az új típusú, 2020-as Nemzeti alaptantervhez (NAT) igazított állami tankönyvek megrendelésére utasították az iskolai tankönyvfelelősöket.
