Az ukrán külügy is megszólalt: követelik a hamis információk javítását a magyar földrajztankönyvben

A jelenlegi kiadás 2018 óta van az iskolákban, viszont egy korábbi kiadásban még nem volt titok Krím 2014-es lerohanása és a szakadár államok kérdése sem. Időközben az Ukrán külügy is megszólalt az ügyben.

  • Eduline

Ahogy már korábban az Eduline is megírta, egy az ukrán háborút eltorzító bekezdés és ábra került a nyolcadikosok földrajztankönyvébe. A bekezdésben szó sem esik arról, hogy Krímet 2014-ben Oroszország katonailag megszállta, majd egy, a nemzetközi közösség által vitatott népszavazáson annektálta, az emlíett ábrán pedig az látszik, ahogy az Oroszország által februárban lerohant Ukrajna felett valójában három nagyhatalom, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió marakodik.

„Az ukrán külügyminisztérium követeli a magyar, nyolcadik osztályos tanulóknak készült földrajztankönyvekben Ukrajnáról szóló hamis információ azonnali kijavítását” – mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője az Interfaxnak, idézi a hvg.hu. A külügyminisztérium szerint a bekezdéssel azt a látszatot keltik a szövegben, mintha Ukrajnában belháború zajlana.

Az első hírek megjelenése után a Telex egyik olvasója elküldte a lapnak, hogy az oroszbarát narratívával operáló tankönyv igazából nem új, 2018 óta van forgalomban.

A 2017-es verzióban - írja az oldal - viszont még több tény van, a diákok akkor azt olvashatták: Oroszország bekebelezte a Krímet, és benne van a két szakadár régió születése is, illetve az, hogy azokat sem az ENSZ, sem az Európai Unió nem ismeri el.ű

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.