Az ukrán külügy is megszólalt: követelik a hamis információk javítását a magyar földrajztankönyvben

A jelenlegi kiadás 2018 óta van az iskolákban, viszont egy korábbi kiadásban még nem volt titok Krím 2014-es lerohanása és a szakadár államok kérdése sem. Időközben az Ukrán külügy is megszólalt az ügyben.

  • Eduline

Ahogy már korábban az Eduline is megírta, egy az ukrán háborút eltorzító bekezdés és ábra került a nyolcadikosok földrajztankönyvébe. A bekezdésben szó sem esik arról, hogy Krímet 2014-ben Oroszország katonailag megszállta, majd egy, a nemzetközi közösség által vitatott népszavazáson annektálta, az emlíett ábrán pedig az látszik, ahogy az Oroszország által februárban lerohant Ukrajna felett valójában három nagyhatalom, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió marakodik.

„Az ukrán külügyminisztérium követeli a magyar, nyolcadik osztályos tanulóknak készült földrajztankönyvekben Ukrajnáról szóló hamis információ azonnali kijavítását” – mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője az Interfaxnak, idézi a hvg.hu. A külügyminisztérium szerint a bekezdéssel azt a látszatot keltik a szövegben, mintha Ukrajnában belháború zajlana.

Az első hírek megjelenése után a Telex egyik olvasója elküldte a lapnak, hogy az oroszbarát narratívával operáló tankönyv igazából nem új, 2018 óta van forgalomban.

A 2017-es verzióban - írja az oldal - viszont még több tény van, a diákok akkor azt olvashatták: Oroszország bekebelezte a Krímet, és benne van a két szakadár régió születése is, illetve az, hogy azokat sem az ENSZ, sem az Európai Unió nem ismeri el.ű

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.