A nyolcadikosok az ukrajnai válság és háború megértéséhez témakörében kaptak finoman szólva is érdekes ábrát.
A Telex szúrta ki, hogy a nyolcadikosok földrajzkönyvében az alábbi ábrát és a magyarázó bekezdést (ami egyébként online is elérhető):
A népes Ukrajnában a nemzetiségek eloszlása nagyon egyenlőtlen. A többség ukrán nemzetiségű, de az ország keleti részén jelentős az oroszok aránya, a Krím-félszigeten pedig ők alkotják a többséget. A két keleti szláv nyelv (orosz, ukrán) hasonló. Az oroszok által lakott országrészekben a lakosság egyötöd része kevert orosz–ukrán nyelven beszél. Ennek ellenére a két népcsoport gyakran szemben áll egymással. Ellentétük fegyveres konfliktust is kirobbantott a Krím-félszigetért.
Nemzeti Köznevelési Portál/Földrajz 8.
Arról nem beszélve, hogy szó sem esik arról, hogy Krímet 2014-ben Oroszország katonailag megszállta, majd egy, a nemzetközi közösség által vitatott népszavazáson annektálta - emeli ki az oldal, a tankönyv szerint az Oroszország által februárban lerohant Ukrajna felett valójában három nagyhatalom, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió marakodik.
Persze nem ez az első eset, hogy érdekes részeletek kerülnek elő tankönyvekből. Az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) tankönyveiben volt már szó a menekültkérdésről szintén földrajzkönyvekben, de az ötödikesek irodalomkönyvében például 2020-ban tündérekkel, szivárvánnyal és griffen lovagló huszárral is találkozhatta a diákok - a képek magukért beszélnek. De a könyvbe egy Kányádi Sándor mondat is bekerült, amelyet a költő lakodalmi rigmusként idézett egy interjúban, viszont a tankönyvben teljesen más jelentést hordoz. Az említett oldalt itt nézhetitek meg.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
