Elkészültek az új érettségi részletes vizsgakövetelményei

Ezek alapján először a 2023/2024-es tanév május-júniusi szezonjában vizsgáznak majd a diákok.

  • Eduline/MTI

Tavaly nyár végén nagyobb felhajtás és komolyabb magyarázat nélkül került bele az augusztus 31-i Magyar Közlönybe a döntés, miszerint 2020. november 30-i hatállyal az eddigi érettségi követelményekről szóló rendelet már nem érvényes, a rendszer megváltozik.

A 2020/2021-es tanévtől ugyanis felmenő rendszerben életbe léptek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Ezek alapján az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben már az új alaptanterv mentén tanulnak, új könyvekből. A tervek szerint a nat-osztályok (azaz, akik szeptemberben kezdik majd a tizediket) lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) friss közleménye szerint mostanra el is készültek a új érettségi részletes vizsgakövetelményei, amelyek egyrészt meghatározzák az új, vagy megváltozott fókuszú tantárgyak - mint a digitális kultúra vagy az állampolgári ismeretek - vizsgaelvárásait, másrészt összefoglalják a projektfeladatokkal kapcsolatos értékelési szempontokat. Az új rendszerben ugyanis az érettségizők minden természettudományos vizsgatárgyból - biológia, kémia, fizika, földrajz - választhatnak projektfeladatot is, amelyet az egyetemi diplomamunkához hasonlóan kell majd megvédeniük.

Megmarad ugyanakkor az érettségi vizsga kétszintű rendszere és a kötelező vizsgatárgyak köre sem változik. Az Emmi a részletes vizsgakövetelmények fontos elemének nevezte, hogy az valamennyi tárgy esetében egyértelműen elhatárolja a középszinthez képest az emelt szintű vizsgán elvárható többlet-ismeretanyagot.

Kiemelték, hogy a végső verzió elkészítése előtt "hosszas és széles körű szakmai viták zajlottak". A Nemzeti Pedagógus Kar, az Országos Nemzetiségi Tanács és más országos szervezetek javaslatai mellett további 1733, főként tanárok és magánszemélyek által megfogalmazott észrevétel érkezett a külön e célra létrehozott online felületen - írták, majd jozzátették, hogy a vizsgakövetelményeket kidolgozó, nagy tapasztalattal rendelkező gyakorló tanárok és mérési szakemberek igyekeztek ezekből minden hasznos és beépíthető javaslatot figyelembe venni.

A megújított részletes követelményekhez az Oktatási Hivatal honlapján mintafeladatsorok is elérhetők lesznek a közeljövőben - olvasható a közleményben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.