Ezek alapján először a 2023/2024-es tanév május-júniusi szezonjában vizsgáznak majd a diákok.
Tavaly nyár végén nagyobb felhajtás és komolyabb magyarázat nélkül került bele az augusztus 31-i Magyar Közlönybe a döntés, miszerint 2020. november 30-i hatállyal az eddigi érettségi követelményekről szóló rendelet már nem érvényes, a rendszer megváltozik.
A 2020/2021-es tanévtől ugyanis felmenő rendszerben életbe léptek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Ezek alapján az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben már az új alaptanterv mentén tanulnak, új könyvekből. A tervek szerint a nat-osztályok (azaz, akik szeptemberben kezdik majd a tizediket) lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) friss közleménye szerint mostanra el is készültek a új érettségi részletes vizsgakövetelményei, amelyek egyrészt meghatározzák az új, vagy megváltozott fókuszú tantárgyak - mint a digitális kultúra vagy az állampolgári ismeretek - vizsgaelvárásait, másrészt összefoglalják a projektfeladatokkal kapcsolatos értékelési szempontokat. Az új rendszerben ugyanis az érettségizők minden természettudományos vizsgatárgyból - biológia, kémia, fizika, földrajz - választhatnak projektfeladatot is, amelyet az egyetemi diplomamunkához hasonlóan kell majd megvédeniük.
Megmarad ugyanakkor az érettségi vizsga kétszintű rendszere és a kötelező vizsgatárgyak köre sem változik. Az Emmi a részletes vizsgakövetelmények fontos elemének nevezte, hogy az valamennyi tárgy esetében egyértelműen elhatárolja a középszinthez képest az emelt szintű vizsgán elvárható többlet-ismeretanyagot.
Kiemelték, hogy a végső verzió elkészítése előtt "hosszas és széles körű szakmai viták zajlottak". A Nemzeti Pedagógus Kar, az Országos Nemzetiségi Tanács és más országos szervezetek javaslatai mellett további 1733, főként tanárok és magánszemélyek által megfogalmazott észrevétel érkezett a külön e célra létrehozott online felületen - írták, majd jozzátették, hogy a vizsgakövetelményeket kidolgozó, nagy tapasztalattal rendelkező gyakorló tanárok és mérési szakemberek igyekeztek ezekből minden hasznos és beépíthető javaslatot figyelembe venni.
A megújított részletes követelményekhez az Oktatási Hivatal honlapján mintafeladatsorok is elérhetők lesznek a közeljövőben - olvasható a közleményben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
