Idén az összesített átlag 3,65 lett, tavaly 3,61 volt - ez ugyan javulás, de az átlageredményekből nem derül ki, mi okozott gondot az idei, az érettségire hónapokon keresztül otthon készülő évfolyamnak. Bár az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra a részletes statisztikákat, az államtitkár elmondása szerint a matekeredmények stagnálnak, de jobb lett az eredmény magyarból, angolból, németből és fizikából, kicsit gyengébb lett viszont történelemből, biológiából és kémiából.
Az összes vizsgafajtát együttvéve, átlagosan hatvanszázalékos teljesítményt nyújtottak a tanulók, ez átlagosan pont ennyi volt 2015–2019 között is, vagyis az idei érettségi abszolút illeszkedik az előző évek statisztikájához
- emelte ki a köznevelési államtitkár. A köznevelési államtitkár tavaly szintén átlagos eredményekről beszélt, később azonban kiderült, hogy a középszintű vizsgákon a magyar és a matematika kivételével rosszabb eredmények születtek, mint korábban. A legjelentősebb visszaesés németből volt, öt tizeddel rosszabb eredményt értek el a diákok, mint korábban.
Az emelt szintű eredmények is érdekesek lehetnek: tavaly az emelt szintű vizsgák gyengébben sikerültek, mint a korábbi években. Ez különösen a magyarra volt igaz: több mint 10 százalékkal rosszabbul teljesítettek a vizsgázók. Ez már jegybeli különbséget is jelent emelt szinten.
Idén emelkedett az emelt szintű érettségit választók aránya is, 2019-hez képest 52 százalékkal - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán. Ez nem meglepő, hiszen 2020 óta minden alap- és osztatlan képzésre jelentkezőnek legalább egy emelt szintű érettségit kell tennie a felvételihez.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy tavaly a vizsgázók két százaléka nem jelent meg, idén csak 1,7 százalék maradt távol - ez szinte teljes részvételi arány.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
