Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Magyar Nemzetnek azt mondta, "jobb lett az érettségi átlageredménye, mint az elmúlt tanévben". Ez igaz: négy századdal. A részletes statisztikákra még várni kell.
Idén az összesített átlag 3,65 lett, tavaly 3,61 volt - ez ugyan javulás, de az átlageredményekből nem derül ki, mi okozott gondot az idei, az érettségire hónapokon keresztül otthon készülő évfolyamnak. Bár az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra a részletes statisztikákat, az államtitkár elmondása szerint a matekeredmények stagnálnak, de jobb lett az eredmény magyarból, angolból, németből és fizikából, kicsit gyengébb lett viszont történelemből, biológiából és kémiából.
Az összes vizsgafajtát együttvéve, átlagosan hatvanszázalékos teljesítményt nyújtottak a tanulók, ez átlagosan pont ennyi volt 2015–2019 között is, vagyis az idei érettségi abszolút illeszkedik az előző évek statisztikájához
- emelte ki a köznevelési államtitkár. A köznevelési államtitkár tavaly szintén átlagos eredményekről beszélt, később azonban kiderült, hogy a középszintű vizsgákon a magyar és a matematika kivételével rosszabb eredmények születtek, mint korábban. A legjelentősebb visszaesés németből volt, öt tizeddel rosszabb eredményt értek el a diákok, mint korábban.
Az emelt szintű eredmények is érdekesek lehetnek: tavaly az emelt szintű vizsgák gyengébben sikerültek, mint a korábbi években. Ez különösen a magyarra volt igaz: több mint 10 százalékkal rosszabbul teljesítettek a vizsgázók. Ez már jegybeli különbséget is jelent emelt szinten.
Idén emelkedett az emelt szintű érettségit választók aránya is, 2019-hez képest 52 százalékkal - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán. Ez nem meglepő, hiszen 2020 óta minden alap- és osztatlan képzésre jelentkezőnek legalább egy emelt szintű érettségit kell tennie a felvételihez.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy tavaly a vizsgázók két százaléka nem jelent meg, idén csak 1,7 százalék maradt távol - ez szinte teljes részvételi arány.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
