Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Legyen újra 18 év a tankötelezettségi korhatár, dolgozzák át a tanterveket, adjanak nagyobb szakmai szabadságot a tanároknak, változzon az állami iskolák fenntartói rendszere, kapjanak magasabb bért a pedagógusok – többek között ilyen oktatási javaslatok szerepelnek az ellenzéki pártok programjaiban. Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak ezekről a kérdésekről az Eduline olvasói, változtatnának-e például a kötelező olvasmányok listáján, a mindennapos testnevelésen vagy az iskolakezdés időpontján.
Kérdőívünket november 17-e és 25-e között több mint ötezren töltötték ki, a legkülönfélébb válaszokat adva az oktatás égető kérdéseire. A kutatás természetesen nem reprezentatív. Lássuk, min változtatnának az olvasóink.
Iskolák és egyetemek: maradjon vagy menjen?
Már az első kérdésre adott válaszok meglepetést okoztak, a tankötelezettség felső korhatárának 16 évre csökkentése ugyanis komoly szakmai tiltakozást váltott ki néhány évvel ezelőtt – nem véletlen, hogy gyakorlatilag az összes ellenzéki párt programjában az első oktatásügyi beavatkozások között szerepel a tankötelezettségi korhatár megváltoztatása. Ehhez képest az Eduline olvasói megosztottak: bár a legtöbben visszaállítanák a régi szabályt, 32 százalék szerint nem lehet egységesen kezelni az iskolakötelezettséget, hiszen a szakképző iskolások a képzés lerövidítése miatt (korábban négyévesek voltak a szakiskolák, a szakképzés átalakítása után már csak hároméves képzést nyújtanak) már 16-17 évesen szakmát szerezhetnek. A kérdőívet kitöltők negyede elégedett a 16 éves korig tartó tankötelezettséggel, és egyáltalán nem változtatna az előírásokon.
Mi legyen a „modellváltó”, vagyis az elmúlt egy-két évben alapítványi fenntartásba került egyetemekkel? – ezt a kérdést is feltettük az Eduline olvasóinak, miután idén nyáron minden korábbinál több felsőoktatási intézmény vált alapítványivá, az egész országban már csak öt állami egyetem és egy főiskola van. A legtöbb olvasónk a fenntartón nem, sokkal inkább a kuratóriumok összetételén változtatna, számos alapítványi egyetem irányító testületébe ugyanis kormánytagok és kormányközeli üzletemberek is bekerültek. A válaszadók 28 százaléka szerint újra állami fenntartásba kellene venni ezeket az intézményeket, minden negyedik kitöltőt pedig nem igazán érdekli a fenntartó, ha az adott egyetem állami ösztöndíjas képzéseket is hirdet.
Az általános és középiskolák fenntartójáról szóló kérdésre már egységesebb válaszok érkeztek, a többség azt szeretné, ha az iskolák visszakerülnének a tankerületi központoktól az önkormányzatokhoz, ehhez pedig állami segítséget is adnának. A válaszadók negyede hagyná az iskolákat a tankerületeknél, de a jelenleginél sokkal nagyobb önállóságot adna nekik, 7 százalék szerint jó helyen vannak az intézmények az államnál, 14 százalék pedig – meglepően sokan – bizonytalan a témában.
Tanári fizetések? Emelni kell
Abban viszont – úgy tűnik – nagy az egyetértés, hogy a tanári béreken változtatni kell. Tízből hat Eduline-olvasó támogatja a szakszervezetek javaslatát, amelynek lényege, hogy a béreket ismét az aktuális minimálbér alapján kell számolni, nem pedig a fix, évek óta változatlan (101 500 forintos) vetítési összeg alapján. A fizetésemelés ekkor lenne igazán jelentős, jövőre ugyanis már 200 ezer forint lesz a minimálbér, vagyis némi számolgatás után kiderül, hogy a legtöbb tanár havi 200-300 ezer forintot nyerne a változtatással.
A válaszadók 34 százaléka ennél valamivel szolidabb javaslattal állt elő, és legalább 30 százalékkal emelné a pedagógusok bérét, 6 százaléka teljesítményarányos bérezést vezetne be, és mindössze a válaszadók egy százaléka írta azt, hogy nem változtatna a tanári fizetéseken – amelyek egyébként nemzetközi összehasonlításban is alacsonyak.
Tanterv, kötelező olvasmány, mindennapos testnevelés
Az iskolai tantervekkel sem mindenki elégedett. Abban nagyjából egyetértenek olvasóink, hogy változtatni kell, de más-más pontokon nyúlnának bele a rendszerbe. A válaszadók 30 százaléka nagyobb szabadságot adna a tanároknak és az iskoláknak, és a kötelező tartalmakat szorítaná vissza, 27 százalék az egész Nemzeti alaptantervet újraírná, de csak széles körű egyeztetések után. Meglepően sokan változtatnának a tantárgyak választékán is, nagyobb szabadságot adva a középiskolásoknak, és alig vannak olyanok, akik nem módosítanának a jelenlegi tanterveken.
A kötelező olvasmányok listája is örök vitatéma, abban azonban az Eduline olvasóinak többsége egyetért, hogy változtatni kellene a művek és szerzők listáján – sőt a legtöbben minimálisra szűkítenék a kötelezők listáját, és inkább a tanárokra és a diákokra bíznák, mit vesznek be az irodalomórák törzsanyagába. Sokan szeretnének több kortárs irodalmat, és sokan tartanák fontosnak az erről szóló szakmai egyeztetéseket is.
A mindennapos testnevelésről – kis túlzással – mindenki mást gondol. A válaszadók harmada meghagyná a heti öt testnevelésórát, de egyet-kettőt kiváltana úszással, tánccal vagy más, szabadon választott mozgásformával. Majdnem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a diákok így is túlterheltek, ezért érdemes lenne visszatérni a heti 2-3 testnevelésórához, mások pedig csak akkor tennék kötelezővé a napi mozgást, ha minden iskolában lenne megfelelő számú tornaterem. A kérdőívet kitöltők 12 százaléka szerint viszont mindenképpen maradnia kellene a mindennapos testnevelésnek, így legalább garantáltan mozognak valamennyit a tizenévesek.
A bónuszkérdés: mikor kezdődjön a tanítás?
A 9 órai iskolakezdés vissza-visszatérő téma, az ADOM Diákmozgalom néhány hónappal ezelőtt többek között olyan javaslatokat tett közzé, mint a pedagógusbérek növelése, az önálló oktatási minisztérium létrehozása és a középiskolások 9 órai iskolakezdése. Utóbbiról a diákszervezet azt írta, hogy tudományosan bizonyítható, hogy a későbbi kezdéssel fokozható a diákok koncentrációja, aktivitása, ráadásul a buszok, villamosok sem lennének annyira zsúfoltak reggelente. A döntést azonban a helyi iskolai közösségekre – a tantestületre, a diákönkormányzatra – bíznák. Karácsony Gergely főpolgármester már tavaly csúsztatott kezdést javasolt a középiskoláknak, főként a járvány és a reggeli csúcsforgalom miatt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem sokkal később azt közölte: erről már most maguk az iskolák döntenek.
Meglepő, de az Eduline-olvasók 37 százaléka arra szavaz, hogy maradjon a 8 órai iskolakezdés, 20 százalék a 9 órára, 12 százalék a fél 9-re szavazott. Minden harmadik olvasónk az iskolai közösségekre bízná a dolgot.
