Fél 9-es iskolakezdést javasol a középiskolákban Karácsony Gergely

Karácsony Gergely újra felvetette, hogy szeptembertől a középiskolákban fél 9-kor kezdődjön a tanítás. Ezzel a diákok elkerülhetnék a reggeli közlekedési csúcsforgalmat.

  • Eduline

Az ATV információi szerint a főpolgármester szerdán levélben fordult a fővárosi középiskolák fenntartójához, amelyben újra felveti annak a lehetőségét, hogy a koronavírus járvány második hullámára készülve a gimnáziumokban a szokásos 8 óra helyett 8:30-kor kezdődjön a tanítás, így a diákok el tudják kerülni a közlekedési csúcsforgalmat.

A főváros június végén vetette fel először a csúsztatott iskolakezdést, amit azzal indokoltak, hogy a reggel 7 és 8 óra közötti budapesti tömegközlekedésen utazók egyharmada diák, főként középiskolás és felsőoktatásban tanuló. A Budapesti Közlekedési Központ szerint lépcsőzetes kezdéssel 20 százalékkal lehetne csökkenteni a reggeli utasszámot a járműveken.

Gulyás Gergely azonban korábban azt mondta, több - a csúsztatott iskolakezdés - ellen szóló érvet lát, mint mellette. "Azt nem tartom egy helyes indoklásnak, hogy ha 9 órakor kezdődne az iskola, a BKV-n kisebb lenne a tömeg, hiszen ma már a munkahelyek jelentés részén 8, fél 9, illetve 9 óra a munkakezdés időpontja" - mondta a miniszter. Semmivel sem lenne kevésbé tömött a BKV, ha 9-kor kezdődne az iskola - tette hozzá.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma akkor az ATV megkeresésére azt írta, nincs jogszabály arról, hánykor kezdődjön a tanítás, erről az intézmények maguk dönthetnek.

Döcögősen indulhat az iskolakezdés az új járványügyi intézkedési tervek miatt

Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.