Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?
Hétfőn kapták meg az iskolaigazgatók a tanévkezdési javaslatokat, tegnap pedig nyilvánosságra került a teljes protokol. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hajmeresztőnek nevezte az intézkedési tervet. Szerintük nem elég, hogy a minisztérium alá tartozó szakmák jó része egyszerűen kimaradt a tervekből,
az előírások arról tanúskodnak, hogy a kormányzat vagy nem ismeri eléggé az általa működtetett rendszert, vagy nem hajlandó pénzt adni a védekezésre.
Fehér Tibor, a PDSZ Országos Választmányának tagja a hvg.hu-nak azt mondta, érthetetlen, hogy a pedagógiai szakszolgálatok és az óvodák hogyan maradhattak ki az anyagból. Kifogásolja azt is, hogy a szakszervezetek véleményét ezúttal sem kérték ki, „semmilyen anyagot nem kaptunk, semmilyen kooperáció nem volt”. Szerinte lett volna idő felkészülni az újabb, esetleges online oktatásra, de ezen a téren sem történt semmi. Úgy látja, az államnak pénzt, számítástechnikai eszközöket és a Krétánál jobb szoftvert kellett volna adnia, és olyan megoldást kidolgozni az otthoni tanulásra, amelyben úgy érvényesül a gyerek oktatáshoz való joga, hogy közben a szülő se szakad meg a munkában.
A szakszervezet korábban szerette volna elérni, hogy a szülői munkaközösségek véleményét is vegyék figyelembe az iskolákról szóló döntésnél - írja az oldal.
Nem tudom, milyen iskolákat képzelnek el a minisztériumban, de az intézkedések fele nem megvalósítható. A másfél méteres biztonsági távolság betartása például fizikailag lehetetlen az iskolában
– mondta a hvg.hu-nak egy egyházi fenntartású vidéki gimnázium igazgatója. Más iskolák igazgatói is nehezen megvalósíthatatlannak vagy nehezen kivitelezhetőnek tartják a tervezetet és a javaslatokat. A csúsztatott csengetési rend például a legtöbb helyen - a vidékről érkezők miatt - nem kivitelezhető. Arról nem is beszélve, hogy az órák utáni fertőtlenítés is komoly gondot jelenthet egy olyan iskolában, ahol több osztály mozog a szünetekben.
Nyilvánosak az új szabályok - ilyen intézkedési tervet kaptak a magyar iskolák
Tegnap este fél 10-kor az iskolák intézményvezetői megkapták azt a járványügyi intézkedési tervet, amely a 2020/21-es tanévben lesz érvényben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
